Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1911
97 tanári karnak és kormányzótestiiletnek egyaránt. De természetes is, merhiszen a vallásosság nem a vallásiam anyagnak jeles elsajátításán, hanem azon a szeretetteljes gondon épül föl, mellyel az intézet minden tényezője minden alkalommal, szünős-szüntelen irányítja a vallásos érzések iránt fogékony, zsenge sziveket ahhoz, kinek végtelen jóságából fakad a mi munkánk nyomán áldás. Hogy ez Istenhez vezérlő nemes munkában a vallástanáré az oroszlánrész, minek említenem. „Járulj gyakorta Istenedhez,“ ezt suttogja fülünkbe az áhita- tos ének. Ezért kezdjük s végezzük a tanítást délelőtt, délután imával és kívánjuk meg minden tanulónktól, hogy vasárnap és ünnepnapokon a saját templomában megjelenjen. A protestáns tanulókat minden vasárnap és ünnepeinken a — téli hónapok alatt is — az egyházilag megállapított sorrendben majd az ó- majd az uf- templomba vezettük föl istentiszteletre A nagy hideg miatt egy ízben tartott Men dől Lajos vallástanár ifjúsági istentiszteletet. Az egyházi éneket Lang János tanár tanította az alsó négy osztálynak két csoportra osztva heti 1 — 1 órában. Első sorban azon énekeket gyakorolta, melyeket a következő vasárnapra tűzött ki a lelkész az egyházi beszéd keretéül. Bátran hivatkozha- tom arra a lelkesen buzgó éneklésre, mellyel tanuló ifjúságunk olvad bele a magyar istentiszteleteken a hívek ajtatos énekébe. A felsőbb osztályok a vallásórákon gyákorolják az egyházi énekeket. A rendtartás értelmében kétszer deprekáltunk és járultunk az Ur asztalához, december 22-én és június 16-án. Mindkétszer M e n- d ö 1 Lajos vallástanár készítette elő az úr asztalához járulást az ifjúság nevében deprekáló seniornak válaszoló beszédével. Ugyancsak ő tartott az utóbbi alkalommal tanévzáró istenitiszteletiinkön az ó templomban ünnepi beszédet. Vallástanárunk érdeme, hogy a Pápán megjelenő „Szövétnek“ cimü protestáns ifjúsági lapra 85 tanulónk fizetett elő. Ölömmel fejezem ki neki köszönettinket e helyütt is azért a fáradozásáért, hogy ő szedte és küldte be az előfizetési dijakat s ő osztotta szét a lapokat. Ugyancsak az ő és hitoktatóink érdeme első sorban, hogy különböző felekezetű tanulóinkat e tanévbén is az egyetértés együttérzés és kölcsönös megbecsülés egyesítette testvéri szeretetben. E helyütt kötelességem megemlíteni, hogy izraelita növendékeink hitoktatását sajnálatos, de el nem kerülhető körülmények 7
