Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1911

13

templom elé, mikor a torony gombját igazító ura holtan bukik le a magasságból. Semmi drámaiság ebben a bal- ladás versben. A bágyi csodának (kézirat) is menyecske a hőse, Vér Klári. Ura katonának megy; az asszony magában marad a malomban s fogadkozik, hogy akkor szegi meg hűségét, ha a „folyóvíz visszafolyik“. Gélyi gazda letolja a zsilipet és hűségét rabolja Klárinak. Ez is balladának indul, de nincs semmi jellemző tulajdonsága. Salamon prédikátor (a költő kéziratában) a bölcs, ki a biblia szerint igazságot oszt. Ez a Salamon vizet prédikál s bort iszik, csélcsap ember. Valami küzdelmet várnak ettől a történetkétől: a nép s a léha király, vagy a becsület s a romlottság küzdelmét. így teljesen érdektelen. Legismertebb elbeszélése a Nővér, a halálra Ítélt katonáért áldozatra kész leány története. A régi tárgyat a mesélés közvetlensége s a hangulat ébresztése teszi kedvessé. A Szent kép az erdőben imádkozó árva kis lányt állít csodás eseménybe ; miként ha „leszállna a szűz anya képe“ ... Ez a legenda az áhitat, bensőségével és az előadás simaságával nem téveszti költői hatását. A romantika hajtása a Hűvös vár. Alvó királykisasszonyról olvasunk, akit sárkány őriz. A várba csak egyetlen lovag jut el, ki a lányt megszereti és feleségül veszi. Az elbeszélés elég eleven, a régies patinát azonban nélkülözi.

Inczédy sűrűn tesz vonatkozást a természetre. Nem oly érzékeny, mint kartársai közt Szász Károly, ki üti tárcájában mondja : „Amit láttam, átérezve — le is írtam abb’ a percbe“. Nem oly derűs és meleg, mint Lévay nehány természeti festése. Sokkal sziikebb körű mint Gyulai, kinél valami kedves személyes viszony szövődik lélek és természeti kép közt. Úgy érzi a Felhőkben, „mintha lelkem velők, bennök szállna fennen“ ; a Kertemben megejtőn poétikus finomsággal személyesít: „Fáim virágszemmel néznek rám“. Ezzel mintegy reliefet