Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1910
8 az iskolába, hanem csak lakásadó helyetteseik, a kosztadók, vagy lakásadók felügyelete alatt állanak és végzik iskolai tanulmányaikat. Ezért a szállásadók eredményes ellenőrzése nemcsak a tanügyi köröknek, hanem a szülőknek s általában ifjúságunk fejlődésével nemesebb értelemben törődő társadalmunknak is sok aggodalommal nézett, sokat vitatott s egyik legnehezebben megoldható kérdése ma is. A kérdésnek amaz oldalai, melyek a lakásadókat a diáktartásra ösztökélik, a mai nehéz megélhetési viszonyok között szinte természetes magyarázatát adják a lakásadók elnézésének, lanyha ellenőrzésének, az a körülmény pedig, hogy a lakásadóknak 99%-a ezért tart diákot, mert a maga jövedelmeit akarja szaporítani, okozója annak, hogy a lakásadó inkább a diák, mint a tanár pártján áll a fegyelmezés szempontjából. S a társadalom ferde felfogásának nem csekély része van abban, hogy a tanuló szorgalmi munkájának s erkölcsi magaviseletének megítélésében úgy a lakásadók, mint az iskolán kivül álló körök, sokszor maguk a szülők is határozottan szembe helyezkednek az iskola kívánalmaival s elősegítik a tanulónak nemcsak renyheségét, kötelességérzetének szunnyadását, de elősegítik erkölcseinek lazulását is. A társadalom, a szülő, a lakásadó először is ferde szemmel nézi az iskola eszményi törekvéseit. Az élet nehéz gondjaitól korlátozott, csakis anyagias érdekek befolyása alatt álló elméjük nem helyesli sem a tanulnivalók mértékét, sem azoknak tartalmát. Lelkiviláguk mindent az ő kicsinyes, anyagi mértékük szerint értékel s az iskolának magasabb feladatait, általános miveltséget adni óhajtó, gondolkozásra serkentő, értelmet élesítő munkásságát pedig csak annyiban hajlandó méltányolni, ameny- nyiben az ő mértékét eléri vagy megközelíti. Ezért van igen sokszor a tanuló pártján úgy a lakásadó, mint a
