Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1909
9 sitásu áram egyenlő időközök alatt oly jóntömegeket választ ki, melyek az illető jónok kémiai equivalenseivel arányosak. Egy fontos kérdésre kellene még megfelelnünk, honnan van az t. i., hogy a folyadékokból kiváló szabad jónok mindég csakis az elektródok mentén észlelhetők ? Grotthus elméleténél világosabban magyarázza meg ezt Clausius Arrhenius Ennek elmélete szerint minden ösz- szetett molekula pld. a Na Cl. (klórnátrium) két alkotórészből áll, melyek ellentétes elektromossággal telvék, a fémrész pos. a másik rész negativ elektromossággal, éppen azért maga a molekula kifelé elektromos hatást nem mutat. Ha mármostan ilyen sóanyagot, a vizben feloldunk, nem kell azt gondolnunk, hogy a folyadékban tiszta klórnátrium, molekulák fognak úszni. Az egyes só molekulák az oldatban atomjaikra bomlanak fel s eme felbomlást u. n. dissociációt úgy képzelhetjük el legegyszerűbben, hogy a folyadékban minden egyes molekula igen élénken, nagy sebességgel mozog, e közben más molekulához vágódik s alkotó elemeire bomlik széjjel. Ezek az atomok, a molekulának jónjai, melyek erős elektromos töltéssel bírnak. Ha mármostan egy ilyen folyadékba két elektród merül, melyek közül az egyik positiv, a másik negativ elektromosságu, úgy eme elektródok elektromossága vonzólag, illetőleg taszi- tólag hat a jónoknak elektromos töltésére. A negativ elektród magához vonza a positiv töltésű fémrészeket, a positiv elektród a negativ töltésű másik részt. A folyadéknak belsejében e szerint egy folytonos mozgás keletkezik, vándorlása az anionoknak illetőleg kationoknak
