Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1907

— 21

korkülönbségből kifolyó életfelfogás sok kérdésben szembe állította az öregek és ifjabbak nézetét.

Benkát elkedvetlenítette a tanári értekezleteken egynéhányszor mutatkozó izzó hangulat s mikor igazgatói megbízatása letelt, az épen Szarvason ülésező esperes- ségi gyűlésnek azzal köszönte meg az eddigi bizalmat, hogy az igazgatói tisztet viselni többé nem akarja, nem kívánja Ekkor azonban oly erővel nyilatkozott meg személye iránt az esperességi közgyűlésnek ragaszkodása, hogy a terhesnek érzett tisztet továbbra is vállalta, annyival inkább, mert a fiatalabb tanártagok is ott a gyűlésen adtak kifejezést eddigi igazgatójuk iránt érzett nagyrabecsülésüknek s a Benkához menesztett küldöttségben is részt vettek. S az a körülmény legjobban bizonyítja Benka tehetségeit, hogy bár lassan teljesen maga maradt öregebb tanárnak a hozzá képest fiatal tanári nemzedék között, mégis nagy tapintattal, igazságossággal és békességgel tudta irányítani az iskola ügyeit s vezetni a különböző egyéniségekből álló tanári testületet.

Ez az együttérzés jellemzi őt felettes hatóságaival szemben is Ma is vallja ő különben, hogy örökös hálára kötelezettnek érezte és érzi magát a fenntartó békési esperességnek kitüntető figyelméért, mellyel ifjúkorától fogva felkarolta, elhalmozta. A sikerek sorozata az ő élete pályája s mindennek daczára az a szerénység volt legfőbb jellemvonása hajlott korában is, a mely tulajdonságát emeli ki Tatay István előbb idézett soraiban. S tiszteletet és hálát tanúsít Benka Gyula a fenntartó esperesség s annak tagjai iránt. De a jutalma is szeretet volt. S nem is csodálhatjuk, hogy ebben volt része, hiszen fiatalabb éveiben Zsilinszky Mihálylyal, tanártársával sorra látogatták a szünidőn át az esperesség papjait s keresték az őszinte, becsülést váró- és