Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1906

a2 az évi rossz termés s a küszöbön levő egyébb nagy kiadások miatt egyenlőre elhalasztatott, de a telek megvételéről a fenntartó le nem mondott.

A felügyelő és igazgató az előbb jelzett megbízás szerint még 1897. julius 9 és 10-én küldték el a tankerületi főigazgató kérdéseire adott választ s másrészt a 100,000 frt építési segélyért szóló kérvényt a vallás és közoktatásügyi miniszterhez. A felterjesztésben és a kérvényben részletesen indokolják az építés és az államsegély szükséges voltát, s kifejtik a régi épületre vonatkozó terveket, melyek szerint ez az épület az államsegély elnyerése esetén szintén fontos kulturális czélt, a tanító képzés czélját fogná szolgálni.

A további lépések ezután mindig a tanítóképző ügyével kapcsolatosan haladtak.

1898. január 4. a felügyelő bizottság a bányakerület felhívására kijelenti, hogy ha sikerül neki államsegély utján uj főgimnáziumi épületet emelni, a régi épületet a képző czéljaira használatra átengedi. Felmerült ugyan az az eszme is, hogy a régi épületben internatus léte- sittessék, de a fenntartó testület sürgősebbnek tartotta a képző önállósítását és megerősítését, a mire különben a kormány is újra meg újra sürgette.

Eközben a főgimnázium mindinkább közeledett a 100-ik esztendőhöz, mely körülmény késztette a felügyelőt, hogy a nevezetes évfordulóra figyelmeztesse a felügyelő bizottságot s az 1898. szept. 13. tartott ülésében bizonyos terveket terjesszen elé, mint a melyeket alkalmasaknak tartott az intézet jövőjének biztosítására. Mikolay Mihály szerint igen helyesen 2 irányban kell a fejlődést biztosítani. A belső irány főkép a testület hivatottságán fordul meg, a külső a fenntartó áldozatkészségén. Ez utóbbihoz tartozik a felszerelés teljessége s a megfelelő épület. Fel kell költeni a város érdeklődését s áldozatit