Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1906
kát sürget, kéri az épület alaprajzát és méreteit a helyi ségek megnevezésével. A tanács felterjesztése rámutat az 1872-iki csaknem 40,000 forintnyi költséggel eszközölt átalakításra, kifejti milyen terhek maradtak a fenntartó egyházmegyén a fenti átalakítás folytán, a parallel osztályok mellőzését a tanulóság létszámának évről-évre nagyobb s várhatóbb apadásával indokolja. A kormány azonban leirataiban egyre sürgeti a helyiségek szapo.ritását, a hiányok megszüntetését s a felsőbb nyomás alatt a tanári kar s az igazgató minden gyűlésen ott vannak kérelmeikkel, hogy a hiányok orvo- soltassanak. A kormányzótanács végre 1887. jul. 29. tartott ülésében elfogadja a tanári kar memoranduma alapján azt a tervet s elfogadás végett felterjeszti a békési ág. h. ev. egyházmegye közgyűléséhez, hogy a szarvasi főgimnázium sürgős hiányainak pótlására egy- szersmindenkorra 25000 frtnyi államsegélyt kér. A fenntartó egyházmegye azonban még mindig vonakodik attól, hogy a felügyelet és kormányzás tekintetében több jogot engedjen az államnak, mint a menynyit a fenálló törvények értelmében engedni kénytelen s ezért most sem helyezkedik az államsegély elvi álláspontjára, hanem a kerületre küldött követeit utasítja, hassanak oda a kerületen s az egyetemes közgyűlésen, hogy az ág. h. ev. egyház nagyobb összegeket kapjon az elszámolás kötelezettsége nélkül részére évenként folyósított államsegélyből. Ezért még sok gyűlés tárgyalta a főgimnázium épülete ellen emelt kifogásokat és az államsegély kérdését. A helyzet némileg 1890-ben kezd javulni, mikor a Szarvasi Takarékpénztár ajándékképen átadja a főgimnáziumnak a volt Sztaricskay házat, a hová azután kitelepítették az alumneumot, ugyanott kapott lakást az ephorus s ezután 1891-ben a régi főgimnázium épüle= 10
