Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1904

f.) a hegedűiéit, heti 1 órában, még pedig: 1. Az első osztály tananyaga. A hegedű és részei­nek ismertetése. A hegedű tailása, hangolása. Helyes vonóvezetés. Gyakorlatok egész, fél, negyed, nyolczad, tizenhatod hang és szünetjegyekkel egy majd 2—3—4 húron. Skálák, choralok. Kézi­könyv: Huber K. „Hegedűiskola“ I. 1. 2. A második osztály tananyaga: Ujj és csuklógya­korlátok. Skálák különböző rythmikai beosztással. Kötött és stac­cato hangjegyek. Sineopa. Choralok. Kézikönyv: Huber K. ,,He­gedüiskola“ I. f. Tanár: Lévius. III. osztály. a. ) Ezen osztály növendékei a gymnasium VIT. osztályával együtt hallgatták a vallástaniakat, az egészségtant s együtt gyako­rolták a íajzolást és tornázást. (Lásd ez „Értesítő“ 111. czikk A. és B. pontozatait). Külön tanulták: b. ) a magyart, heti 3 órában. Névy: írásművek elmélete ez. kézikönyve alapján a szónoki művek és költői műfajok elmélete és történeti fejlődése. -Megfelelő olvasmányok és költői müvek emlékelése. Kéthavonként egy iskolai és havonként egy házi dol­gozat. Tanár: Papszász. c. ) a történetet, heti 2 érában. Az újkor. A találmányok és felfedezések. A reformátió. Az ellenreformáczió. A Habsburg ház- Világuralmi állása. A vallási és hatalmi egyensúlyért indított moz­galmak. Az abszolutizmus kora. A felvilágosodott abszolituzmus kora. A franczia forradalom kora. A XIX. század forradalmai. Kézikönyv: Farkas Sándor „Egyetemes történet“ II. kötete. Tanár: Lévius. d. ) a számtant, heti 2 órában. Alapfogalmak. A mennyiség és szám fogalma. Számnevek és számjegyek. A számok felosztása; Számsor, számlálás és számrendszer. A tizes számrendszer. A számok kiírása és olvasása. A négy alapművelet közönséges egész tizedes és közönséges tört számokkal. A tizedes szám és közön­séges tört kapcsolata. Oszthatósági viszonyok. A elegnagyobb k. osztó és a legkisebb k. többszörös. A mértékrendszer és pénz

Next

/
Oldalképek
Tartalom