Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1903

7

gördülékenyek, bár nehézkesekké teszi őket igen sokszor, legalább a mi fülünk számára — a szórendnek szokat- lansága. Jellemző hangról azonban, tárgy festésről, továbbá a beszéd élénkebb menetéről, az elbeszélő-stílusnak e fontos kellékeiről ö nála még nem igen lehet szó.

Van azonban nyelvének egy kiváló tulajdonsága, a mit különösen kiemelendönek tartunk : a tisztaság. Egyenesen törekszik a nyelvtisztaságra, hirdeti a purizmust. A’ békeséges tűrésnek payssa előszavában lelkesen védi a magyar nyelvet, nagy jövőt jósol neki, csak vigyázni kell tisztaságára, mert „nem illendő két nyelvet öszve-zavarni ’s úgy beszélleni“. S bizony hü marad kimondott elvéhez, Írott munkáinak egész összegében csak Ut-ott találunk idegen szavakat.

Haller nyelvének ismertetésénél nem vettem összes müveit, elegendőnek tartottam választani azt az egyet, melyet az olvasó közönség legkedvezőbben fogadott, a mely a magyar nép szellemére a legnagyobb hatást gyakorolta : a Hármas Istóriának középső részét, a Példabeszédek könyvét (Gesta Romanorum). — A mi e munka összeállításában való eljárásomat illeti, igyekszem Haller nyelvét említett müvéből lehetőleg teljesen bemutatni. E czélból ismertetem mindenekelőtt szókincsét, majd végig vezetve nyelvezetét a hangtan, alaktan és mondattan minden fejezetén keresztül, kiemelni iparkodom sajátságait s a mai nyelvtől eltéréseit. Sajnos, e helyütt az egészet nem nyújthatom, a munka fárasztó volta s a hely szűke miatt meg kell elégednem a munka első részének, Haller szókincsének bemutatásával, a többinek közlését kedvezőbb alkalomra hagyván.

E szótári részt három szakaszra osztottam. Előre bocsátván az idegen szavakat, az elsőben ismertetem a szóalakokat, beszédrészek szerint csoportosítván őket; kihagytam azonban a számneveket, névmásokat, névutókat