Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1902

főgymnasiura körében. Ez is egy kis hadsereg, mely a magyar hazafias közművelődés szolgálatában fejt ki munkásságot.

Megemlitem mellékesen azt is, hogy a száz éves fögymnasium négy felső osztályával kapcsolatban álló felekezeti tanítóképző-intézetet nyitott a fentartó testület 1861 /2-töl. Ebbe a szakintézetbe fennállása óta mai napig 616 tanítvány volt fölvéve, kik közül mint végzett növendék 173 kapott tar.itói oklevelet. Ezek nagyobbára magyar Alföldünk ág. hilv. evangélikus népiskoláiban működnek közönségünk által eléggé ismert jó szellemben.

Ezen 25,000 főnyi gymnasiumi és 616 főnyi tanítóképzőben növendék oktatására, ügyesitésére és nevelésére befolyást gyakorolt 16 igazgató s ezokkcl együtt 70 tanár. Hogy ezek közűi aztán kik, hányán és minő munkakörben váltak ki s tettek feltűnőbb hírnévre szert, azt teljes pontossággal felsorolni és jellemezni alig lehetséges. De mégis a most élők köztudata szerint a tanárok közül a ma is emlegetett Skolka András, Benka Ádám, Tomasek Pál, Magdi Pál, Molitórisz Adolf, Vajda Péter, Bloch (Ballagj) Móricz, Petz Gyula, Greguss Ágoston, Domanovszky Endre, Dorner József, Haberern Jonathán, Tatiy István, Sarlay János, Szondi György, Mihálfi József, Zsilinszky Mihály, Moravcsik Géza, Krnjcsovics Soma voltak azok a kiválóbb tanférfiak, kiket tanítványaik sokáig, legtöbbjét napjainkig dicsőítve em'egetik. E'.ek közül legtöbben irodalmikig is eléggé ismeretessé tették nevüket. Az egykori tanítványok közül kitűntek: Székács József, a költő és az ország papja, Boczkó Dániel, az egykori erélyes kormánybiztos és rabságot szenvedett martyr.

Ezek mellett a költészetben Sárossy Gyula, Inczédy László, Sipos Soma, Szabolcsba Mihály, Balogh István, Székely Sándor, Belenczéresi Dezső stb., a festészetben Haán Antal, Szakái Albert, Jankó János, Orlay Samu,