Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1902
— 13 — Hit, vallás Haladás Nélküle elcrhctlon Múzsák templomában fenn szárnyal Az Istent dicsőítő háladal Viadal Diadal Mind rá vall. ö segól mindenben Ha nem segít, Megszégyenít S megsemmisít! Azért mindenünk Te vagy, Istenünk! Ez után nf. Petrovics Soma a csanád-csongrádi ág. h. ev. egyházmegye esperese mondott az oltár előtt záró imát s osztotta az ároni áldást, mire a szarvasi férfi kar zengette el berekesztö énekét, a XXV. zsoltárt, úgy a mint azt Székács József átdolgozta és Benka Gyula a szarvasi dalkarnak felajánlva, szerző és összhangositá. Székács József szabad fordítása a következő: Felemelem Jó Istenem Tehozzád lelkemet Áldj meg cngemet. Váljon kiben bízzam Hogy meg ne gyalázlassam! Ellenségén, ha csúfolédnak is rajiam Szégyenitsd meg. Én mindig hű fiad voltam Szégyenüljenek meg. Kik a bűnben élnek, Csúfot és gúnyt űzve Istenből! Mintha nem is akart volna e hálaadó istentiszteletnek vége szakadni, oly lassan hömpölygőit ki a templom boltivei alól az ünneplő közönség. A múlt emlékei s a jelen behatásai alatt lélekemelő hangulatban távozott a templomból mindenki. A templomból a főgymnasium tornacsarnokába vonóit
