Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

(3 századig év Ixatárl^övénél.

(Ctáafol? a szarvasi ág. h- ev. fögymnasium iörléiteiéhex.)

A szarvasi ág. h. ev. fögymnasium a most záruló 1901 —1902. iskolai évvel fenállásának századik évét éli át.

Álljunk meg kissé a századik év határkövénél.

Tervezgetés, küzdés, csalódás, remény, sok becsületes munka és áldás emléke van e határkőbe vésve.

Olvassuk e határkő rövid feliratát. Ne riaszszon viszsza bennünket ebben Grimm Hermann tekintélye se, ki ezt mondja: bár menynyi kövét hordjuk is öszsze a múltnak, nem fogjuk annak föliratait teljesen megérteni soha. Ennek daczára úgy sejtem, hogy a múlt emléke viszhangot kelt leikeinkben, tanúsága oktat, küzdelme bátorít, sikere reményt ébreszt a gondolkodóban.

Tekintsünk be tehát a hanyatló század örvénylő távlatába.

* *

*

X

Keletkezett a szarvasi fögymnasium — mondhatni — semmiből. Ebben is a gondviselés csodás hatalmára ismerünk. És valóban se a múlt tettre kötelező öröksége, se pénzerö, se tekintélyes pártfogók, se kipróbált tanárok, semmi — semmi se szolgált biztató előzményül arra,