Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

A bécsi ministeriurrmak még mindig igen sok volt a kifogásolni valója. Leirataiban olyan iskola-kormányzó testület szervezését sürgette, melylyel ő elevenebb összeköttetésbe léphessen s ne kelljen a fentartó egyházmegye évenként egyszer tartott közgyűléseinek határozataira várnia. Újra szervezte tehát az egyházmegye az eddig korlátolt hatáskörrel működő iskolatanácsot. Elnöke volt ennek Jancsovics István, szarvasi lelkész, tagjai pedig Somogyi Sándor jószágigazgató, Hellebranth János községi jegyző. Kollár János ügyvéd és Delhy János tanító. Azonban ez a bizottság sem tudott a belső és külső nehézségekkel megküzdeni, mit az is akadályozhatott, hogy a tanári karból e bizottságnak senki sem volt tagja. A tapasztalat kioktató hatása alatt aztán a következő évben (1858.) a Békéscsabán tartott esperességi gyűlésen az iskolai tanács szélesebb alapon szervezkedett. Jancsovics lelkész az elnökséget letette s helyét Haviár Dániel foglalta el s tagokul választá a közgyűlés Torkos Károly orosházi, Pecz Gyula mezöberényi, Szeberényi Gusztáv békéscsabai lelkészeket, Urszinyi Andor birtokost és Omaszta József jegyzőt s bevonta e kormányzó testületbe hivatalos állásánál fogva az igazgatót, az alumneum ephorusát és az alapítványi földek gondozóját, ki rendesen a fögymnasium pénztárosa is volt. A tanárok innentől az iskola tanács ülésein részt vehettek, a tanácskozásba befolyhattak, de szavazattal nem bírtak.

Ez időtől fogva aztán fokozott erővel és tervszerűséggel fogott ez az iskolatanács Haviár Dániel esperesnek és Tatay István igazgatónak irányzó befolyása alatt az iskola anyagi és szellemi érdekeinek előmozdításához.

Tatay 1857. márczius 30-án beterjesztette az iskola nyilvánossági jogának elismertetésére vonatkozó kérvényét, melyet az iskolatanács mint a protestáns és hazafias jogérzet emlékiratát magáévá tett. Ez iratot fölterjesz— 25 —