Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1901

uraság által adott malmok szinte korszerű javítást igényeltek, hogy munkaképessé s ezzel jövedelmezővé legyenek. És habár a mberényi föl des uraság az iskola ottani malmát 1933 váltó forinton megvásárolta, és habár az alapítványi föld évi bevétele fokozta a fögymnasium anyagi erejét; mégis az elmaradhatlan befektetések miatt csaknem teljesen kiürült a pénztár. Az is erős zökkenést okozott a gymnasium fejlődésében, hogy 1836-ban a békés-bánáti egyházmegye ketté váit s a bánáti egyházmegye szintén középiskolát tartott fen Újverbászon s ezért eddig adott évi segélyét a szarvasi fögymnasiumtól elvonta. Így az iskola kénytelen volt sürgős kiadásainak fedezésére köicsönhez nyúlni, melynek törlesztése annál súlyosabban nehezedett az iskolára, mert az alapítványi föld évi tiszta bevételét a szarvasi egyház pénztárába szolgáltatta a megvásárolt iskolai épület árában.

E külső nehézségek mellett belső bajok is mutatkoztak az áttelepített iskola életében. A tanulóság egy- része Szarvastól távolabb esett, a helyi körülményeket sem ismerte s azért elmaradozott. Az alkalmazott tanáI

rok se tudtak bele szokni Magda Pál ötletes és önkény- kedö igazgatásába, ki a fegyelem gyakorlásában szeszélyes s a fölvétel és feljebb helyezésben következetlen volt s nagy tudománya daczára intézkedésével kizökkentette az ifjúságot a megszokott kerékvágásból. E mellett a tandij az osztálytanárok személyes bevétele lévén, olykor kölcsönös gyanúsításokkal sértegették egymást a tekintetben, hogy meg nem engedett kedvezményekkel édesgetik a tanulókat osztályaikba.

E méltatlan s nem is épen alapos vádaskodások a tanári testület összhangzatos munkálkodását mind inkább lehetetlenné tették s magának a fentartó testületnek kellett beavatkoznia, vizsgálatot indítania, rendet létesítenie, mi a tanári tekintélyt a tanulók és közönség előtt