Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1900
— 11 vények minő következetességgel és emberséges szigorral voltak aztán megtartva a tanulók és megkövetelve a tanárok állal. Sajnos azonban, hogy erre vonatkozó adatok alig vannak irattárunkban. A található följegyzések arról tanúskodnak, hogy a tanuló ifjúság egészben véve jó, szófogadó, vezethető volt s inkább tréfás ötletek és pajkos csintalanságok miatt volt olykor a büntetésre szükség, semmint erkölcstelenség és durva elaljasodás miatt. Különben ennek magyarázatát a helyzet is megadja. Az iskola megnyitásakor Skolka András igazgató aWenkheim bárói család kastélyában kapott lakást s ott tanitgatolt is. Ugyanígy Oertel Zacharias, a német lelkész a papiakon, saját kényelméről szívesen lemondva tanított pár éven át. Paptársának példáját követte Klinorszky János, a tót lelkész ki a közös étkezőknek átadta lakásának egyik konyháját és termét. Sőt a többi alkalmazott tanférfiak is a békés kis község erkölcsileg romlatlan szerény, ártatlan társadalmi viszonyai között nagyon arra voltak utalva hogy a nem nagy számú tanulóság legtöbbjével naponta érintkezzenek. Ezen kedvező körülmények s a gyakori érintkezés irányitó hatása is előnyösen befolyt arra, hogy a tanuló ifjúság erkölcsi tekintetben szerencsésen alakuljon. Kicsiben megvalósítva találjuk itt azt, mit napjainkban gondolkodó paedagogusok kegyes óhajtásként hangoztatnak, hogy a középiskolák lehetőleg szerény, egyszerű, romlatlan községekben legyenek elhelyezve, hol a nagy világ izgalma, csábitó példái nem mérgezhetik meg idő előtt az ifjú nemzedék kedély világát s nem ingatják meg erkölcsi érzetét. Utóbb a tanulók számának emelkedésével s bizonyosan a tapasztalatok hatása alatt az iskolai törvényeknek pontjai szaporodtak. Érdekes az 1806-ban beékelt azon pont, mely mindenkire kötelezővé teszi a magyar nyelv szorgalmas tanulását és folytonos gyakorlását. Szinte látja maga előtt a gondolkodó a nemzeti önérzetben erősödő kort és ezen törvényes intézkedés czélját. Hamaliar Márton a bányai egyházkerület akkori püspöke, klaszszikus latin levelében fölhívja a tiszántúli ev. református püspököt, az Alföld görög keleti püspökeit és Sztratiinirovics karlóczai szerb patriarchát, hogy az újonnan megnyílt m.-herényi fögymnasiumra figyelmeztessék a lelkészeket, tanítókat s
