Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898
— 7 — vallásos, irodalmi és kereskedelmi élet, melynek eredményei iskolák alapítása, a megjavított hit, a fellendült irodalom s a kereskedelem folytán meggazdagodott városok. Sem terünk hozzá nincs, sem czélunk nem az, hogy a 10-ik század alapvető munkásságát minden említett téren ismertessük e kis mű keretén belől. De tekintve a szoros kapcsolatot, mely irodalmunk s ismertetendő irodalmi emlékünk — Heltai Gáspár bibliája — és a kor fő mozgató eszméje — a hitjavitás — között van, elkerülhetetlennek véljük, hogy legalább nagy vonásokban a magyarországi hitjavitás lefolyásáról meg ne emlékezzünk. A hitjavitás, mint mindenütt, úgy nálunk is a felvilágosodástól várta törekvéseinek sikerét, ép azért a felvilágosodás terjesztésére a legbuzgóbban törekedett. Terjedésével egyszerre megnépesülnek a mohácsi nemzeti katasztrófa következtében oly hosszú ideig üres templomi szószékek, s Krisztus apostolaihoz hasonló buzgó férfiak: egy Dévai, egy Sztáray, egy Melius Juhász, egy Szegedi, egy Dávid lángoló hévvel, szivet és elmét meggyőző szavakkal hirdetik a reformátorok ujitó tanait. Hirdetik pedig az édes anyanyelven, hogy megértse azokat gyermek és öreg, föember és köznép egyaránt, s ezáltal, mig egyrészt csiszolják nyelvünket, .másrészt bővítik annak tartalmát uj kifejezésekkel, uj fogalmakkal. Aztán meg- népesülnck terjedésével a csekély számú régi s a nagyszámú uj iskolák Mert mihelyt gyülekezetét alapítanak valamely helyen a hitjavitás bajnokai, első kötelességüknek tartják az iskolák alapítását ott, a hol még nem voltak, s a buzdítást ez iskolába járásra mindenütt. Jól tudják ők, hogy mindenre legfogékonyabb a gyermeki kedély, hogy a mit a gyermekiélek magába befogad, legtöbbször vezérlő elvévé lesz az később egész életében. Ezért oly fontos előttük az iskolák létrehozása; ezért fáradoznak azokban ök maguk mint mesterek; ezért törekszenek arra
