Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1898
Nem akarom koszorúzni azt, mi úgy is kötelessége az igazán művelt embernek, csak említést teszek ezzel árról, hogy a tanárkar ezúttal se hagyta oda a közhasznú tevékenység azon gazdag mezejét, melynek művelését elődeitől örökség gyanánt átvette. Ezzel a hanyatló iskolai év eseményein s állapotain áttekintve azom kegyes óhajtással zárom soraimat, vajha közönségünk, iskolánk, tanárkarunk s tanulóságunk ez évi összhangos munkássága iá előmozdítaná hazai művelődésünk és fejlődésünk azon jobb jövőjét, mely után mindnyájan fohászkodunk! — 106 —
/