Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1897
20 magába a keresztyén ség eszményi igazságait. Klopstock vallásos lelkében már ifjú korában fogamzott meg az az eszme, hogy az emberi nemnek Krisztus által való megváltását egy nagyobb epikai költeményben fogja megénekelni. A német irodalmi élet aléltsága volt rá döntő hatással, hogy épen az eposzt vádasztotta. Hazájáért és nyelvéért lelkesedve, erősen remélte, hogy a német nép halhatatlan müvek-, kivált a legnagyobb tekintélyben álló eposz állal életre támadhat s méltán léphet az ó- és újkor nagy nemzetei sorába. Már Pfortában tartott búcsúbeszédében kifejezte burkoltan e gondolatát a nélkül, hogy saját vállalatára a legkisebb czélzást is telt volna. Elhatározásában erősítette és szorgos munkásságra serkentette Milton „Elveszett Paradicsom “-a. Minél jobban megérlelődött lelkében a terve, annál inkább fontolgatta az erőket és az eszközöket, melyeket szent feladata végrehajtásában alkalmaznia kell. így vívhatta ki azt a rendkívüli lelkesedést, melylyel egész Németországban üdvözölték. Igaz, hogy ez nagyrészt korszerű tárgyválaszlásá- nak, a mértékes forma újságának, a költői földolgozás gondosságának és a költői nyelv lendületének tulajdonítható ; de az bizonyos, hogy az olvasó közönség nagy részéből, a német nép zöméből még nem veszel!, ki minden keresztyén fölfogás és érzület, élt benne az esznré- nyiségböl annyi, hogy egy egészben véve kevésbbé sikerült müvet oly viharos lelkesedéssel fogadjon. A „Messiás“ tárgya nagyszerű, de kidolgozása részint maga a tárgy, részint Klopstock lyrai kedélye miatt nem szerencsés. Terjedelmessége, zilált szeikezete mulatja, hogy a költő sem a tervvel, sem az események művészi elrendezésével nem volt tisztában ; de hiányzott belőle a cse- lekvény egysége, az események tárgyilagos előadása és haladása, a személyek plastikai jellemzése ir ánt való érzék is. Tárgya sem alkalmas oly küllői földolgozásra, melyben az epikai költészet főkövelelményei érvényesülhelnének. Jézus élete, szenvedése és halála gazdag nagy tettekben, hatásukban világál alakit ó eseményekben, de nagyságuk nem a kitörő és hösileg küzdő erőben, hanem a nyugodtság fenségében, az epikai élet mozgalmasságával ellenkező csendes egyszerűségben szól hozzánk. Felöltöztetésük, ké-
