Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1897

— 16 —

III. ^IopptocI^ ^öltepzßte ßg Ijafcága.

Alig van költő, a ki saját korára oly gyors sikerű és rendkívüli hatást gyakorolt volna, mint Klopstock a német nemzet minden rétegét érintő nevelő, nemesbitö szellemével. Az ö úttörő munkássága az irodalom terén mai nap is érezhető. Mindjárt első föllépésekor, a midőn „Messiás“-ának első három éneke megjelent, osztatlan elismeréssel általános lelkesedéssel fogadták, s oly tiszteletben részesült, a minő kezdetben a német irodalom költő-királyainak, Goethének és Schillernek sem jutott osztályrészül.

Pusztán müveiből meg sem értenök mai nap azt az elragadtatást, melyet azok a német nemzetben keltettek.

Nem tekintve azon előfeltételek hiányát, melyek az irodalmi müvek tárgyilagos, a művészet szabályai szerint való megítéléséhez szükségesek, e nagy hatás okai részint a kor szellemében és műveltségében, részint a költő nagy egyéniségében keresendők.

A kor legelterjedtebb és szívesen olvasott irodalmi müvei készítették elő a közönség lelkét a Klopstock költészetében nyilvánuló érzelmes elemnek befogadására és megértésére. Különösen az angolból fordított müvek voltak azok, melyek német nép sentimentalismusát előmozdították. Az irodalmi termékek nagy részt angolból fordított és eredeti, általában oly természetű müvek voltak, melyek az ábrándok világába különben is szívesen elmerülő nemzet lelkét, szivét érzelmességre hangolták. Ilyenek voltak a robinsonádok, a pásztor-regény és az abból fejlődött idyll, melyeknek hatása a XVIII. század késő tizedeibe is benyúlt.

Az első robinsonád, Defoe Daniel „Robinson Crusoe“ czimü regénye, 1719-ben jelent meg német fordításban. Ennek utánzásai özönével árasztották el az irodalmat, valami puszta szigetre vetődött utasok történetét beszélve el, akik elszakadva hazájuktól, annak társadalmi és politikai életétől a természet csendes ölében új életet kezdtek, új boldog létet alapítottak.

Ép ilyen képzelt világot varázsolt olvasói elé a pásztor-regény és az idyll is. Ezek a költői aranykor-