Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1896
— 67 a IV. osztály növendékek hiányában nem kívánt gondozást. Mind eme részletezés ma anynyiban látszik időszerűnek, mert tájékoztató bizonyitékánl szolgálhat annak, hogy a főgymnasiummal kapcsolatos tanitóképzés — bár egyben-másban a szakszerűség rovására — mégis sokszerű képződésre és egyéni ügyesedésre vezette eddig is nálunk a tanítói pályára lépni óhajtókat, úgy hogy ez intézetnek most küszöbön álló és igen sürgősnek érzett tovafejlesztése mellett reményünk van arra, mikép a tanítóképzést ezen alakjában sem szabad kicsinylenünk. Kifogásolható hiányos szerkezeiében is oly hézagot pótol ezen felekezeti tanítóképző az Alföldön, hogy megszűntével érezhető baj hárulna protestáns népnevelési ügyünkre közeli s távolabbi protestáns népiskoláinkban. Könnyebb a meglevő alapra építeni, mint teljesen újat kezdeni, okosabb a megszerzettet védve megőrizni, mint bizonytalan értékű újat létesíteni. Ezért meg vagyunk győződve arról, hogy közelebbről érdekelt egyházmegyéink, sőt maga a tanítóképző hiányában szenvedő Bányai Egyházkerület olcsóbban, biztosabban s hamarosabban igényeinek megfelelő tanitóképzőbez nem juthat, mintha a szarvasi főgymnasium körében, annak közösen használható fölszereléseit, épületeit, berendeződését számításba véve, úgy szervezi szarvasi elemi fitanitóképzőjét, hogy egy két tanszék évi költségét biztosítván, azt a kor követeléseihez mérve átalakítja s lehetőleg — ha fokozatosan is — önállósítja. 5*
