Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1896

izgató és lészegitö tulajdonságánál fogva, mint felvidító és gondüzö szert élvezik, de az egészségnek nagyon árt. A morfiumnál erősebb hatású még a „papaverin“, mely szintén opium alkaloid mint a morfium.

Papaver Rhoeas. L. Mezei Pipacs. Szintén egy évi, néha 1 m.-nél magasabb alkalmatlan dudva, mely majdnem mindenütt vetések között található. A szár leveles, levelei egyszerűen szárnyaltak; pártáj a piros. Sokmagvú termése visszás tojásdad alakú tok. Tejnedve mérges hatású.

8. család: Violaceae. D. C. Ibolya félék.

Az Ibolya-félék nálunk fünemü növények. É.- Amerika déli vidékein azonban cserje alakot öltenek. Részarányos (zygomorph) virágaik levelek hónaljában erednek. A levelek szív vagy lándzsa alakúak. Kelyhük öt levelii, a kebel y- levelek zsindely módjára borítják egymást; pártájuk öt egyenlőtlen levélből áll, melyek közül az egyik rendesen sarkantyus; a sarkantyú hátul a csészelevelek közt kibúvik. A maghon felső állású, együregű, 3 kopácsi! sokmagvú tok. Legtöbb faj indákkal bir, melyek helyenkint gyökereket bocsátanak és a következő évben virágokat is hajtanak. Némely Ibolya nedve csípős, hánytató vagy meghajtó, ez a „violin“ vagy az „ibolya-emetin“ anyag. Az Ibolyaféléket felosztjuk két alcsaládra, szárral bírókra és szártalanokra (caulescentes et acaulescentes).

Viola odorain. L. Jószagú Ibolya. Ezen kedves illatú évelő száriakul növény körteinkben s a temetőkben gyakori. Tőkéje gyökeredző indákkal bír, tölevelei bosszúnyelüek szívalakuak, veseképüek vagy tojásdadok, kopaszok. Virágja sötétkék; márczius— áprilisban nyílik. Virágkocsánja elvirágzás után a földre hajlik. Gyökere és magvai mérgesek.

Viola tricolor. I. Háromszinü Ibolya. Szára felegyenesedő, virága háromszinü, azonban a virág színe és nagysága változik. Kevéssé mérges. — Salicilsav tartalma miatt orvosi növény egyszersmind.

9. család: Rutaceae. Juss. Ruta félék.

A Rutafélék déli tropicus növények, nálunk csak kevés faj fordul elő. Fák, cserjék vagy füvek, szárnyalt, pálhátlan levelekkel. Termésük karélyos tok.

Ruta yraveolens. L. Szagos Ruta. Ezen 50—60 cm. magas cserje nálunk kertekben fordul elő. Szára kopasz,