Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1895
— 7 — mely mindenütt az anyanyelv fejlődését, uralmát segítette elő s vezette diadalra. Azonban minálunk a politikai viszonyok ennek éj) ellenkezőjét eredményezték. A török elleni harczok, a nemzeti felkelések hazánkra irányították Európa szemét, a külföldi udvarokkal folytonos összeköttetésben állottak királyaink, nagyjaink, az ö és azok követei sűrűn jártak-keltek külföldre, Bécsbe, hazánkba s érintkezésük nyelve a latin nyelv volt. S még az országgyűlési tanát skozások is, melyek az Árpádházi királyok alatt magyar nyelvűek voltak, e korszakban latin nyelvűek lettek, legalább a felmaradt országgyűlési okmányok, királyi meghívólevelek, kormány előterjesztések, megyék utasításai mind latin nyelven vannak szerkesztve.*) Még a török volt talán 1 igalkal- mazkodóbb a nyelv tekintetében, mert bár kivánatait legtöbbször törökül fogalmazta, igen sokszor foglalta Írásba magyarul.**) A bécsi udvar azonban németül s még inkább latinul küldi utasításait a megyékhez s a megyék hivatalos nyelve is a latin. így azután a sok mindenféle befolyás alatt egy sajátságos mixtum compositum jött létre kivált a hivatalos nyelvben. A megyék ítéletei közt találunk olyanokat, melyekben a bevezető rész s a záradék latin nyelvű, a tanuk vallomásai magyar nyelvűek, amiből azután ilyenforma dolgok kerültek ki: ,Prima testis én Inácsi nömös Tóth Mihály anyja Ilona asszony annorum sexaginta . . . slb."***) Még jobban feltünteti a latin és magyar nyelv sajátságos keverését a következő példa : Jóllehet eö Felseghe iuxta conditionem secundam hat holnap alatt giülest hirdetett, de abban is az gravaminakat nem tollalta, seöt az minernö plenipotcntiat adott Palatínus Ürunknak eö Nganak az is limitativa, et non absoluta plenipotentia volt. Mert concludcndi el effectuandi nullám dedit authoritatem seöt contrarijs mandatis impedialta Palatínus Urunk eö Nga authoritasat in negotio Coníiniorum, Montanarum civitatum et alijs etc."**** •****)) *) Lásd Monumenta Comitialia regni Hungáriáé. **) Lásd Szilády Áron Török magyarkori történeti emlékek. ***) Török magyarkori történeti emlékek II. k. 228 lap. Tanúvallomások a Szarka család nemessége ügyében s a megye határozata ez ügyben 1(139. Fülek. •****) Monumenta Hung. Hist. Diplomataria IV. k. 185. lap. Bethlen Gábornak az ország nevében adott válasza II. Ferdinánd biztosainak