Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1895
— Öltének gondolkozás módját, nyelvének kifejezésbeli sajátosságát átültette a latin nyelvbe: s ezzel megromlott a latin nyelv tisztasága. Tehát különféle befolyások hozták létre a latin nyelv ujabbkori szókincsének ezer meg ezer alakját, kifejezését, de ezekben mindannyiszor nemcsak az egyes Íróknak, hanem a társadalomnak, a viszonyoknak s egy szóval az egész korszaknak gondolkozása, jelleme, fejlődése és alakulása nyert kifejezést. Természetes tehát, hogy e szók felkutatása, magyarázata, jelentésük meghatározása rendkívül fontos a közép- és újkor történetének, műveltségének alapos megértése szempontjából s kivált a történetírókra nézve elkerülhetetlenül szükséges követelmény, hogy e kor egyik legjellemzőbb sajátságával, a nyelvvel megismerkedjenek. S itt válik azután szükségessé a philologus közreműködése e munkában, a műveltség emez emlékeinek értékük szerint való méltatásában. A külföld e téren is megtette a magáét. Hatalmas szótárokban állították össze a közép és újkor latin irodalmának szókincsét*), de Magyarországra s Íróira a külföldiektől már szinte megszokott fel sem vevéssel igen kevés tekintettel voltak, s legfeljebb 3—4 Írónkra terjeszkedtek ki.**) Pedig talán egy ország helyzete sem volt olyan, mint hazánké s oly sokféle körülmény aligha befolyásolta valahol magát a közkincscsé vált latin nyelvet, mint hazánkban s ázonkivül Lengyelország és Anglia mellett legtovább hazánkban örvendett közhasználatnak Róma nyelve. Ez a körülmény buzdíthatta évek óta Magyarország nevesebb philologüsait, hogy sürgessék a magyarországi latinság szótárának megalakítását,***) lelkesítette a fiatalabb philo- logusok egyikét másikát, hogy egy-két Írónk szókincsét a feledés homályából kiemeljék.****) Olyan szótárunk azon*) Lásd Bartal Antal. Diotionarium Latinitatis Hugarorum ez. értekezését. Akadémiai Értesítő 1894. 503. lap. **) A középkori latinság legjobb külföldi szótára a Du-Cange-féle szótár Barial A. szerint legtöbb esetben Thuróczira és a Decreta Regum-ra, igen ritkán Bonflnira és Sambucus-ra van figyelemmel. Eg}'. Phil. Közlöny 1893. 420 lap. ***) Lásd i’inály felszólalását Budapesti Szemle 1886. májusi füzet Ponori Tnewrewk Emil és Bartal Antal e tárgyra vonatkozó czikkeit az Egy. Phil. Közlönyben. ***») Lásd Bartal A. czikkét Egy. Phil. Közlöny 1893. 418 lap.
