Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1894
18 így a békés-bánáti egyházmegye első esperese, Szimonidesz János volt a keletkező m.-herényi főgymnasium legelső s hivatalos állásánál fogva leghathatósabb pártfogója. Ennek az esperesi tisztségről való önkénti lelépése után (1822) Machula Gábor (1830-ig) Simon Sámuel (1838) szarvasi lelkészek lettek esperesekül megválasztva. Ezután Katzián György (1841-ig) Kristóífy Sámuel (1848-ig) Brozmann Dániel (1849-ben) Placsko István (1855-ig) Horváth Sámuel, Toi’kos Károly, Haviár Dániel (1867-ig) Szeberényi Gusztáv (1870) Sárkány János ős Áchim Ádám váltakozván az esperesi székben, az iskolatanács élőn buzgőlkodásuk és korszerű intézkedéseik által szolgálták a főgymnasium érdekeit. Időközökben, mint az esperesek helyettesei vagy általuk felkérve, — olykor az esperességi közgyűléseken megválasztva, — az iskolatanácsban elnököltek Hellebrant János, Szarvas városának főjegyzője, Bállá Károly, a szarvasi földes uraság bites mérnöke, Jancsovics István szarvasi lelkész, Tessedik Károly szarvasi szolgabiró. Mint a főgym- nasiumof fentartó esperesség világi felügyelői befolytak a főgymnasium életsorsára ős fejlődésére a buzgó Klanitzay János, (f 1813) Horváth József Csongrád vármegye főszolgabirája, kinek távollétében kisegítője volt Csepcsányi Tamás, Békés vármegye alispánja. 1820-tól báró Podmanyitzky János volt a felügyelő, ki főleg a magyar nyelv sikeres tanításáért lelkesedvén, évi jutalmakkal serkentette a tanulóságot ős segélyezte a tanárokat, kik e tárgyban kiváló eredményt mutattak. Ezután
