Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1894
123 magát. Mint végzett theologus, a tübingeni egyetemet kereste fel s korának jeles tanférfiaival megismerkedve s általuk irányozva és serkentve űzte a legkomolyabb önképzést. Ezért fölhívást is kapott arra nézve, hogy magát tanárrá kiképezvén, Némethonban megtelepedjék. Haza érkezve előbb Eperjesen működött s kivált klaszszikai műveltségével hatott az őt szerető tanulóságra. Mint jó hirü fiatal tanárt meghívta a békés-bánáti esperesség m.-herényi főgymnasiumához 1815-ben. Helyét mint igazgató-tanár csak 1816-ban foglalhatta el. Mint képzett theologus a német és tót nyelvű istentiszteletnél szónoklataival feltűnt. Iskolai beszédei, templomi szónoklatai szorgalomra, nagy olvasottságra, komoly protestáns felfogásra és életnézetre vallanak s írásos sokszorozásban sokáig közkézen forogtak. Tanítványaira férfias komolysága, erkölcsi szigora, klaszszikai tanulmányainak mélysége, tör- hetlen munkássága és kötelességhűsége által any- nyira hatott, hogy a jeles egyházi szónok és későbbi superintended, Székács József, mint egykori tanítványa önvallomásaiban hálásan emlékezett meg róla, mint kitől a szónoki kísérletekre és klaszszikai tanulmányokra leginkább találta magát utasítva és kötelezve. Szerencsés volt Ilonka Ádám abban is, hogy felléptével az iskola és templom iránt felfokozta az érdeklődést s társadalmi befolyásával ébren tartá kortársainak a protestáns közművelődés iránti áldozatkészségét. Erős vérhányás következtében javakorában váratlanul elhalt 1829. február elején.
