Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1894
121 gyök arról győződve, hogy iskolai működésében lehet egyik másik tanár jeles, pótolhatlanűl eredeti, a tanulóság értelmi és erkölcsi fejlesztésében áldásos és közhasznú, még ha tán vagy nagy önbirá- latossága, vagy csekély dicsőségvágya, vagy szerény anyagi helyzete nem engedik, hogy a társadalomban vezérszerepet gyakoroljon, vagy épen irodalmilag hírnevessé, legalább említésre méltóvá váljék. Hálás visszaemlékezésem tiltakozik a személyes becslés azon egyoldalúsága ellen, melynél fogva sokan a tanári érdemet csaknem kizárólag onnan számítják, hogy minő társadalmi befolyást, vagy irodalmi munkásságot fejtett ki tanárkodásának ideje alatt a gymnasiumi tanár. Egykori tanáraimra s mostani tanártársaimra örömmel gondolok s mondhatom ismertem s tiszteltem közöttük áldott emlékű lelkes tanférfiakat, kik sem társadalmilag, sem irodalmilag a hir szárnyain magasra nem törtek, de ezek daczára kötelességhűségükre, ifjnba- ráti szeretetükre, példás jellemükre s miveit lelkületűkre nézve a jelesek jelesei gyanánt tündököltek. Előre bocsátva e megjegyzést, betűrendben felsorolom az esperesség által fentartott előbb m.-herényi s most szarvasi főgymnasiumnak társadalmilag vagy irodalmilag ismeretesebb tanárait, a mint alább következnek. Adámy Rezső született 1850. deczember. 26-án Semptén Nyitra vármegyében. Gymnasiumi tanulmányait Nagy-Szombatban végezte. Tanulótársaiból énekkart szervezett s annak választékos szép énekével emelte a nyilvános isteni tiszteletet. A buda
