Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1891
is a fejlődő embert, hogy valóban emberré váljék, elvezetni tartozunk. Ha tanítójában nemcsak szellemderitő igazságok ügyes közlőjét látja a tanítvány, de egyszersmind benne tanulja tisztelni, becsülni, szeretni ama ideális szép életet, melyre mint boldogulásának s üdvösségének föltételeire törekednie kell: akkor remélhető, hogy az iskolázás által terjedni fog az erkölcsi élet s beteljesül a mélyelnni bölcselők azon követelménye, hogy a nevelés az erkölcsiség eszméjének valósításán fáradozó tervszerű munkásság legyen. Vajha épen ezen nevelő czélt is mindenkor szemei előtt tartaná az, ki a gymnasiumban tanít! Ki ezen nevelői feladatokat tanitása közben is lelkesen űzi, az válik be a mai gymnasiumban valódi tanáról, s midőn magát nevelői szolgálatai által az isteni gondviselés öntevö eszközévé avatja, még ha a múlandóság éjszakája árnyékolná is be őt, vigasztalást találhat azon reményben, hogy: „non omnis moriar!“ Élni fog ö, — a jeles, jeles tanítványaiban, Darvas, 1892. junius 1. BENKA GYULA,
