Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1890

úgy segítünk, hogy nem tartjuk meg szoros értelemben az utasításokat (16. §) s csak azok jelennek meg a szóbeli érettségin, kik kikérdők; vagy úgy, hogy napokkal jókorább zárjuk kelleténél a tanévet a többi osztályokkal (junius 14—-18 körül) s ezzel meg a középiskolai törvényt szegjük meg, mert rövidítjük a tiz hónapra szabott tanévet. így tehát a tanulóság több oldalú hátránya mellett még a tanárkart is arra kényszeríti e beosztás, hogy vagy kijátsza törvényes hatóságának utasításait, vagy egyenest törvényt szegjen. Minek tartsunk fel továbbra is ily visszás helyzetet ?

Abban is zavarják az érettségiek gymnasiumi életünk megszokott s a tanulóban otthonosságot s önbizalmat keltő rendjét, hogy

3.) az Írásbelieknél és szóbelieknél szokatlan meg- terheltetés hárul a tanulóságra, midőn öt egymásutáni órán dolgozni s felelni kényszerül legtöbbször oly idegenek előtt, kiknek sem kérdezési modorát, sem ítélkezését nem ismerve, lángoló képzelődésében rendesen sokkal zordonabb felfogást alkot helyzetéről, mint minőt alkotnia lehetne s kellene, hogy a próbálkozásnál lélek- nyugalmát, önbizalmát s derült és töretlen munkakedvét megőrizhesse. Az öt órára terjedő Írásbeli, mert túllép a rendesen három órára szorítkozó megszokott iskolai munkán, azt okozza, hogy a töprengő vagy igen is lelkiismeretes tanuló hosszas előkészület után széles alapon indítja meg munkálatát. Ezért a töprengőktől rendesen szétfolyó és mégis töredékes munkálatokat kapunk, minőket tőlük várni és kapni rendes körülmények között nem szoktunk. Ha ellenben tudná mindenki annak kényszerét, hogy három óra alatt végeznie kell feladatait : akkor bizonyosan két órai tervezgetés és kidolgozás után