Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1886

11

pezik tárgyát az itt irt kél fóművének : a »Tristium libri V.* és az »Epistolae ex ponto* (l. IV.) cziműnek.

Lényeges különbség a kettő között, hogy az első — még a számkivetés első éveiben Íratván — nincs megnevezett személyekhez intézve, nehogy Augustus haragja azok ellen irányuljon ; a második azonban már név szerint megjelölt egyénekhez szól, s a száműzetés utolsó éveiben kelt.

A jTristium* első könyve ragyogó nyelvezettel festi tengeri utazását; a másodikat Augustushoz intézte, hogy az más helyet jelelve ki számára helyzetén javítson. A többi háromban barátait keresi fel panaszaival, leírva vigasztalan életét, melyet elsorvaszt az epedő honvágy.

Az >EpisluIae*-ban befolyásos egyének elé tárja keserveit, melyeknek folytonossága unalmasan, nyomasztólag hat az olvasó kedélyére.

E két müt kiegészíti az ,]bis* ez. gunyköltemény, melynek tárgyát kifakadások és átkozódások képezik egy meg nem nevezett ellensége ellen, ki még a számüzöttnek is ártani óhajt.

E korszaknak terméke egy csak töredékeiben megmaradt tanköltemény: a »Halieulica,4 mely a fekete tenger halairól szól. * * *

Ezek jellemzése után szóljunk kissé bővebben az ő főművéről, a »Metamorphoseon libri XV. *-ről. Máraczim elénk tárja a mű tárgyát. Ez ugyanis görög eredetű szó, melynek jelentése — , metamorphoo* görög igétől származván — : »Átváltozások 15 könyve." Maga Ovidius a metamorphosis szót »mutatae formáéval * ad ja vissza több helyütt, minthogy a transformatio szó még nem volt használatban.

A czim onnan ered, hogy az egybcgyüjlölt mondák és hitregék mindenikében átváltozik a szereplő személy valamivé.