Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1883

— 7 —

itt egynéhány : Pinkafő (Vas), Sárfó (Pozsony). Nádfő (Sáros), Fenyőfő (Veszprém), Körösfő (Sáros) Továbbá kútról, mint forrásról vannak elnevezve : Nádkút (Vas). Büdöskút (Borsód, Sopron és Zala), Hékút (Tolna), Sókút Gyerlyánkut, Pénzeskút (mind Veszprém) Hidegkút (Nagyküllőben, románul : Fontina, ezenkívül : Nógrád, Veszprém és Udvarhelyben kétszer). Úrkút (Veszprém) Kadarkút (Somogy), sok Szentkút mindenfelé, Kúti (Fejér és Nyitra megyékben.)

Általános elfogadott nézet a f a szóval képzett helyneveknél, hogy itt a fa a falu, falva, fala s z ónak rövidítése. így magyarázza azt Budenz2) is. A dologban feliü- nő csak az, hogy az ilyen helynevek nem vették fel a falu össze\ont alakját a fó-t, mint azt a falunagv összevont alakjában a főin agy, fónagy ban ismerjük, jelenti pedig itt a falunagy a falu első emberét, a falu biráját (a falu kenézét). Miután a fa-ról nevezett helységek majd mind forrásvidékeken fekszenek, miután továbbá közvetlenül fá-ról nevezett helységek mellett teljes falu szóval nevezett községek fordulnak elő, mint Zalamegyében Kálóczfa, Mihályfa, Győrfa köz\etlen közelében Péntekfalu, Németfalu, Kerkaujfalu, szintúgy Somogybán Mikefa, Náprádfa, Karácsonyfa, Feritfa mellett Völgyifalu, Újfalu, továbbá Cserényfa mellett Töthfalu, Budafa mellett Pusztafalu: ösztonszerüleg felvetődik a kérdés, valóban a falunak röviditése-e a fa, s nem-e a fejnek, főnek egy eddig ismeretlen alakja-e az? s akkor az ilyen helységek nevei: Ibafa, Büdösfa, Asszony fa, Bösénfa, Gálosfa, Halasfa azt jelentenék, hogy Ibafcj, Ibafő. Akkor az olyan név mint Büdös vagy Halas jobban talál a forrásra, mint a falura. Különben a kérdés eldöntését nyelvészeinktől várjuk.

Hogy nagy özöne a helyneveknek a patak, viz és

2) Magyar-u<r.or

összehasonlító szótár 492 I»