Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1883

Adalék helyneveink magyarázásához.

(Földrajzi tanulmány.)

Földünk felszíne ezerféle alakulásainak rnindenike bir saját névvel : megnevezzük azt először mint egy általánosabb alakulási typust egy földrajzi köznévvel, példáúl begynek, völgynek, síknak vagy tengernek, tónak, folyó- nak s így tovább, de megnevezzük azokat valami sajátosabb ismertető jegyeik szerint t ulajdonnevekkel is, hogy az egynembeliek közül a szóbanlevőt különösebben is meghatározni lehessen.

Mindezen helymegnevezések a nyelvnek rendkívül érdekes anyagát képezik, s azért ennek gyűjtésében s magyarázásában élénk tevékenységet: tapasztalunk, elég legyen többi közt csak a mi Magyar Nyelvőrünk eddig összegyűjtött becses szókincsére rámutatnunk.

A helynevek nagy tömegében van igen sok oly szó, melynek értelme nyílván való,- s igy magyarázása semmi nehézségbe sem ütközik; vannak azonban ott olyan elnevezések is, melyeknek értelme el van rejtve, első megtekintésre nem foghatjuk fel. s azért vagy egyszerűen meg- mngyarázhallannak tekintjük, vagy valami önkényes magyarázatot csatolunk hozzá s ez által a valódi értelemtől eltérő utón járván, az igazi értelem felfedezését nehezítjük.

Ki ne ismerné Szegszárdnak azt a magyarázatát, hogy az Szög-zárda, azaz : Béla királytól, ki ;izt alapitá szögnek, gesztenyeszin szőkének nevezett zárda. Kétkedve rázzuk fejünket, ha ezt a magyarázatot halljuk. Valami