Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1882

Bhoeas, Thlaspi arvense, Lepidium Braba, Litliospermum ar- vense, Vida sativa és hirsuta, Bromus secalinus; Poa bulbifera, PotentiUa supina; a -parlagon heverő földen nőnek : Mentha Pulegium, Plantago tenuiflora, Myosurus minimus, gyérebben Aegilops cylindrica és Taraxacum officinale; a mezsgyéken : Alopecurus pratensis, Triticum repens, Bromus tectorum, Lolium perenne; 1881-ben a kiszikkadó mocsarak iszapjában : Elatine Alsinastrum és Limosella aquatica.

Áradmányos talaj, homok által laza agyag, márgához hasonló, van a Körösön túl. Nem egyszer volt alkalmunk tapasztalni, hogy ott dúsan teremné : minden gabona, kuko- ricza, krumpli, len, dinnye, tök, burgundi s h., ha e vidék ármentesítve lenne. Áradások által az önkényt termő növényzet is nagy részben elpusztúl. Legállandóbbak: Glycyr- rhisa echinata, Polygonum amphibium, Boripa austriaca, Phalaris arundinaeca, Glyceria spectabilis, Artemisia pontica, Inula bri- tannica, Carex nutans és Agrostis stolonifera; ez utóbbi inkább a tartós szárazságban vész ki. A többi növényzet változik : majd Trifolium repens, majd Setaria Grus galli, majd Xanthium strumarium elhatalmasodnak. A felszikkadó iszapot Heleocha- ris acicularis borítja, néhol Viola pumila-vai díszítve; itt-ott Slum latifolium és Stachys palustris, árkokban pedig Iris Pseudoacorus, Euphorbia palustris és lucida, Bumex pratensis, Conium mandátum és a magasabb tárgyakra kapaszkodó Convolvulus sepium emelkednek.

A nyár végén kedvező időjáráskor itt is elég díszes nö- vónyszőnyeg terűi el. így tavaly szeptember elején gyakori esőzések folytán : Agroslis stolonifera, Triticum repens, Lolium perenne, Lactuca saligna és Plantago maior alkotta zöld alapját igyekvők festőivé tenni : Chrysanthemum inodorum, Baucus Carotta, Trifolium repens és Gratiola officinalis fehér; Solidago canadensis és Hibiscus trionum kénsárga; Thalictrum flavum Inula britannica, Potentilla anserina, Lysimachia Nunmularia, Banunculus sardous és Lotus corniculatus sárga; Setaria verti-