Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1881

eme rövid életű theológia első tanfolyamával kapcsolatban a tanítóképző a leendő tanítók tudományos képzettségét annyival inkább előmozdította, hogy a bölcsészeti, egyháztörténeti s egyházjogi tanulmányok felkarolásával messzebb vitettek ők a tanítóságra szabott tanulmányok általános mértékénél — ez által a protestáns szellemű gondolkodásban és ismeretkörben annál inkább szilárdulván, — bár a gyakorlati képzés, gyakorló iskola s abban való alkalmaztatás hiányában, még mindég egyoldalúvá tette a tanítóságra készülőket tanulmányaikban. Ezen hiányt a képző tanárok jelezték s főtisztelendő dr. Szeberényi Gusztáv superintendens úr, mint a korán elhalt Haviár utáni esperes, úgy intézkedett, hogy feladván a kisér- letképen megindított theológiai intézet gondolatát, a magára maradt tanítóképzőt az által tette újra három tanfolyamúvá, hogy a gymnasium V. és YI. osztályából tanítói pályára lépni óhajtókat a képzőintézet első tanfolyamába felveendőknek ha- tározá, a belépőkre vonatkozólag előbbi esperességi végzés értelmében kimondatván, hogy mig a latin és görög nyelvek tanulása alól fölmentetnének, addig a többi gymnásiumi tantárgyakat megfelelő osztályaikban a gymnásiumbeliekkel együtt űzzék, s e mellett hetenkint 10 — 12 órán át főkint az élőnyelvekben, zenében, éneklésben s tornázásban gyakoroltassanak. E mellett a két próba év legyen a növendékekre s velük foglalkozó tanáraikra annyiban próba év, hogy ha a tanítói foglalkozásra akár a tanulók önmagukat alkalmatlanoknak gondolnák, akár a tanárok által ilyenekül tapasztaltatnának, még mindig kényelmesen visszatérhessenek vagy a gymnasi- umba, vagy más jDályára távozhassanak. Egyúttal azt is szor- galmazá s utóbb kivivé esperes úr, hogy azon tanítóságra készülők, kik már a tanulmányaikban velük együtt kezdő gymnasialis tanuló társaikkal, ha a gymnasium kötelékébe maradtak volna, a VHI. osztályt végezhették s érettségit tehettek volna, még mint gyakorlók se tartassanak vissza a képzőben. Ezért az utolsó tanfolyamban a helybeli egyház