Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1880
8 Végre 1880-ban Greguss költészettana hozatik be először teljesen csak az V-be. Minthogy csak a főgymnasiumunkban használt tankönyvekről akarunk megemlékezni, nincs rá terünk, hogy mindazon költészettani tankönyvre, melyek a Gregussét megelőzték, s a melyek különben is az itt tárgyalandókkal nagyjában egy húron pendülnek, kiterjeszkedjünk. Itt a Zsilinszky Mihály, Torkos László s végül a Greguss Ágost könyvéről fogunk szólani. Mellőzve a Lonkay irodalomtörténeti olvasókönyvét, melyet az 50-es években használtak s mely különben sem költészettan, egy műről kell megemlékeznünk, mely a költészettani tankönyv irodalom terén az úttörő dicsőségével bir, az első költészettani kézikönyvről, melynek terjedelmesolvasókönyve műfajok szerint van osztályozva. Ez érdemes előd a „Remekek.“ *) melyet Tatay István 1846. tavaszán a pesti ág. ev. tanári kar kivánatara szerkesztett s mely soká egyedül állt az irodalomban s hatása azután is több követőjén felismerhető. Az utódokról a későbbi kor változó Ízlése lekoptatta ugyan a stíl sajátságos eredetiségét s az újon alkotott műszavak kissé feltűnő köntösét, mely az elődöt jellemezte, s több más újdonsággal szerelték fel magokat, melyek a következő évek vívmányai (mint, — hogy mást ne említsek, — a magyar hangsúlyos verselés,) — a nélkül, hogy örökölték volna tőle alaposságát, elméleteinek világosságát, műpéldáinak öntudatos megválogatását. E mű önálló része a prosodia és metrika, mig a költői műfajok elmélete Wolf nyomán készült. Különösen, a prosodia van nagy gonddal kidolgozva, mely — jóllehet egyoldalúságánál fogva — a mennyiben csak az időmértéken alapul, több tekintetben elavult, — ránk nézve is sok becses adatot tartalmaz. így, a mig egyrészt az akkor nagyon is ingadozó helyesírást prosodiailag szabályozza egyes tételeiben, ') Költészeti éB szónoklati remekek magyar prosodiával sac. közrebocsátá Tatay István. Pest, 1847.
