Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1880

néha nem árt eltérni, mert általa a rhythmus nagyon is egyhangúan hullana szét.“ Az ütem állhat 4 —3—2—1 szótagból. A caesura tehát annyi, a hány ütem van egy sorban. Látjuk, hogy Arany még nem szól külön értelmi és szóbeli hangsúlyról. Ő azon szónak, melyen a mondatbeli hangsúly nyugszik, első tagját veszi az ütemben azon súlyos szótagnak, mely körül a többi súlytalan csoportosul. Ezért nála a hangsúly az ütem bármely tagján nyugodhatik, s ezért mondja Kisfaludy Sándor e sorát helytelennek : séminkben szent | tűz lángolt, mint a melynek első ütemében két hangsúly van, másodikéban pedig egy sincs. Torkos László s legújabban Greguss a verses hangsúlyt szóbelinek tartják, s igy a hangsúly mindig az ütem első tagjára esik.

így fejlődött a verstan.

A költői műfajok elméletét nem érte annyi figyelem a fejlő irodalom részéről, mint a verstant. A költészettanirók rendesen idegen (német) forrásokból merítettek, a kor tudósai épugy mint költői a műfajok praecizírozásával, osztályozásával a nagy nyelvi kérdések mellett nem értek rá foglalkozni. így a nehány önálló művet kivéve, melyek nem tankönyvül írattak, mint a Yirág J), Pap2). Makáry 5) stb. munkái, — a költészettan átalában mint a grammatika kiegészi- tője szerepel, mint a Verseghy4), Vajda5), Stáncsics sat. műveiben. Az irodalom nem fordulván élénkebb érdeklődéssel a műfajok meghatározása felé (tán az epost és drámát kivéve), s ezek nem keltvén élénkebb irodalmi vitákat, az elmélet megmaradt a régi alapon, csaknem változatlanul, meddőn, a német poétika eredményeit átvéve, lefordítva. Csakis a legújabb irodalom kezd iránta érdeklődni. E téren a Kisfaludy

r) Virág Benedek : Magyar prosodia és magy. irás. Buda. 1820.

2) Pap Ignácz : Magyar poesis. 1835.

s) Makáry György : Magyar verstan 1842.

<) Verseghy Ferencz. Magy. grammatika a magy. isk. számára. Buda. 1818. s) Vajda Péter : Magyar nyelvtan. Buda 1810.