Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1880
versnemekről. Maga a tankönyv nem egyéb, mint rendszerbe foglalása az inductive nyert ismereteknek. És igy előttünk áll a követendő módszer is a költészettan tanításánál. A tanuló olvassa pl. „Buda halálát“ s megismeri az epost, meg az alexandrint, ennek kapcsában az ütemet, caesurát, rímet; tárgyaljuk vele pl. „Szent László“-t s megtanulja, mi a költői elbeszélés, legenda félrím s a két ütemü nyolcztagu vers, melyet Greguss az ősi versnek nevez, elolvassa „Ágnes asz- szonyt“-t, s tudja mi a ballada, refrain sat. Kezébe adjuk Petőfi dalait, Berzsenyi ódáit s megtudja, mi a lyra, megismeri a magyar lyra versformáit, meg a szaftói vagy alka- joszi verset s vele együtt az időmértéket, lábat sat. Elolvassa’ Petőfi „Pusztá“-ját s rájön a leiró költészet sajátságaira s arra a módra, mely szerint a költészet, mint időbeli művészet, térbeli tárgyakat feldolgozhat, sat. Az egy főnemhez tartozó költeményeket aztán összehasonlítva, nyeri lassanként ismereteit az epikai, lyrai, drámai sat. költészetre vonatkozólag. így halad fölfelé, mig végre a gyakorlatilag nyert ismereteket rendszerbe foglalja a tankönyv nyomán, mely viszont az átalánosból indul ki s ennek segélyével jut el a részleteshez. így miután az egyéniből elvonás utján megnyerte s szemléletileg fogta fel az átalánost s elvonta magának a példából a szabályt, akkor kapja a tapasztalati anyagot rendszerbe állítva a tankönyvben, s az egyéninek terjedelmes csoportjai felett átalános elvek alapján könnyű áttekinthetőséget nyer. E czélra nagyon hiányzik egy jó olvasókönyv, mely a Greguss tankönyve mellett alkalmaztatnék, s valóban szükség van rá, hogy Greguss szerkesszen egyet. 21 Moravcsik Gvza.
