Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879

X. Fejezet.

A lakhely történetének vázlata

29. §.

A város neve, alapítása, rajai. Lakosai száma. Házakszáma.

A községet., hol ini lakunk Szarvasnak hívják. Ehelyett már régen volt. egy Szarvas nevű község, csakhogy az a törökvilágban elpusztult. Volt itt vár i«, mely szintén hasonló sorsra jutott. A mostani város 1722-ben alapitiatoít, leginkább aszódiak telepedtek itt le. Aszód innen jó messze van, ló —17 mérloldnyire éjszaknyugatra. Eleinte csak kicsiny volt e község. Később gyarapodott s már 1747-ben a nép egy része, mint raj kiköltözött Apatelekre (Mok- rára) délkelet felé 15 mértföldnyire, s igy a következő 1748 évben egv más raj kiszállott Nyíregyházára, éjszakkeletre 20 mértföldnyire. Aszód tehát Szar vasnak anyatelepe. Apatelek és Nyiregvházalpedig leánytelepei. Az 1844-évig Szarvas jobbágy-község volt, íőldesurai a Bolza, Batthiánv, Jn- key és Mitrovszky családok valónak. Akkor kiváltakozott és szabaddá lett a község. Jelenleg Szarvason van 2400 házhely és 22446 lélek. Nyelvre nézve a tótok többségben vannak, vallásra nézve az evangélikusok.

XI. Fejezet.

Politikai beosztás

30. §.

A város határa. Szomszéd községek Járás. Megye. Ország,

Szarvas városhoz tartozik kelet felé egy nagy földterület, az Szarvas határa. A város alatt vannak a szőlők, továbbá szántóföldek, tanyák. Távolabb vannak a puszták .Ilyen puszta van Szarvason három: Káka, Décs és Ha-