Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1879

14

II-ik Fejezet.

Hegyrajzi elöismerek

7. 8

Sik, partos, lapos, halom, laponyag.

Szarvas város mellett, Bethlehem hosszában van védő gát, már lejebb, délre nincs ; nincs rá szükség, mert itt a város magasabban fekszik, mint Beíhlehemben. Mi ezt a különbséget alig vesztik észre, mert Szarvas város területe s í k. A hol magasabb, azt partosnak, a hol alacsonyabb, azt 1 a p osua k mondjuk. Egyes pontok azonban a síkon, mint a kenyér-czipók, kiemelkednek, ezeket halmoknak mondjuk. Keletre a város mellett emelkedik egy ilyen, az Orhalo m (Sztrázshalom) A Körös jobb partján Szarvassal szemben egy hosz- szú hátforma terület a legnagyobb árvíz mellett sem kerül viz alá, habár körülötte minden viz alatt van, ez a K o v á s laponyag, s általában az ilyen emelkedést 1 a- ponyagnak nevezzük.

8. §.

Hegy, domb, hegység, hegy-lanczolat.

De nem mindenütt ilyen sík a földfelület, mint mi- nálunk. Vannak olyan földfelületek, hol erősebben emelkedik és lejt a felület, nem oly lassan és észrevétlenül, mint a mi hátas és lapos helyeink. Magok az emelkedések is sokkal nagyobbak, száz meg száz méterekre rugók. Az olyan vidéket, hol ilyen emelkedések és mélyedések váltják fel egymást, hegyes vidéknek nevezzük. Tiszta időben a szarvasi toronyból éjszak-nyűgöt felé egy kék emelkedés látható, az a M á t r a. A Mátra hegy. A hegyek közt a kisebb emelkedéseket dombok-