Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1877
38 III. oszt. hét. 3 óra: M o c ;i i k-S zász a 1 g y m n. számtana (II. rész) szerint összetett viszonyok, s arányok, vegyitési szabály, lánczszabály s összetett kaniatszámolás. — Mocuik Szabókv mértani nézlettana (II. rész) szerint a vonalak arányossága, a háromszögek hasonlósága; — a körvonal s annak terület kiszámítása. Tanár: Mihálfi. IV. oszt. hét. 3 óra : számtan Mocni k-S z á s z tankönyve szerint az ellentett mennyiségek, az algebrai mennyiségek, alapműveletek egy- és többtagú algebrai képletekkel, törtek, hatvány és gyökérmeny- nyiségek, egyenletek; mértan M o c n i k-S z a b ó k y tankönyve szerint vonalok, lapok a térben, testszögek, testalakok, felület és térfogat- számitás. Tanár: Chován. V. oszt. hét. 4 óra: M a u r i e z Rezső általános számtana sz. alsó műveletek, a számok elmélete, az arányok és arányiatok; A r á- n y i Béla m é r t a n a nyomán sikmértan. Tanár: Szendy. VI. oszt. hét. 3 óra: az elébbi tanfolyamban végzettek kapcsolólag ismételtettek ; —- folytatvást elővétettek : algebrából hatványok, gyökök tekintettel a tizedes rendszerre logarithmusok, végszerütlen s képzetes számok, — I fokú egyenletek 1, 2, 3 ösmeretlennel; — mértauból há romszögtan a síkban, a derékszögű háromszögek megfejtéséig bezárólag, — tömörmértan egészen. Vezérfonalak mint V-ben. Tanár: Szendy. VII. oszt hét. 3 óra: u. a. taufoualak sz. az egyenletek ismétlése, aztán II. fokú egyenletek 1 és a könnyebb esetek 2 ismeretlennel, oly felső fokú egyenletek melyek II. fokú egyenletre vihetők vis,sza számtani mértani haladváuyok s ezeknek alkalmazása a kamat kamatjának és járadékának kiszámítására, egybevetéstan és Newton kéttagú tantétele; tömörmértan befejezése, algebrának alkalmazása a mértanra és eleme- zési mértan a síkon. Tanár: Szendy. VIII. oszt. hét. 2 óra : ismétlések. h) Természettan. III. oszt. II. félévben hét. 2 óra: kísérleti természettan Gregus s Gyula tankönyve szerint, az általános tulajdonok a részecs-erők hatásai, vegytan és hőtan. Tanár: Chován. IV. oszt. hét. 3 óra: kísérleti természettan u. a. t. k. szerint a szilárd, csepegős és légnemű testek egyensúlya és mozgása, a hang- és fénytan, á delojesség es villanyosság. Tanár! Chován.
