Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1877
24 mellett Tót-Kurfilós. s innen éjszakra a síkon Orosháza Székács J. születésűéivé. A megye közepén a dalokban is megénekelt Kondoros pusztai község. Békésmegye községei is általán véve igen népesek. Legnépesebb Csaba 30 e. 1. Utána következik Békés és Szarvas 22—22 e. 1. Gyula a székhely 18, Orosháza 14, Berény 11, Gyoma 10, Endrőd közel 9, T.-Komlós közel 8, Szeghalom 7, Vésztő, Szent-András, Öcsöd, és Körös-Ladánv 6—6 ezer lelket számlálnak. A megye területe 35 négyszög Mm., tehát a középnagyságú megyék közé tartozik. Népessége 212 ezer lélek. A szerkesztő tanítási mód szerint ekképen kezelt földrajzi anyag alapján minő rajza támad a tárgyalt vidéknek, arra nézve mutatványul szolgáljon a földkép-vázlat, melyet a következő lapon közleni jónak láttam. Valamint maga a Körösök vidékének ezen leírása nem akar önálló mo- nographia lenni, csak egy vidék leírásának példáját szolgáltatja akképen, a mint azt a középtanoda IV-ik osztályában elővenni czélszerünek találom, úgy az itt közölt rajz sem lép fel magasabb kartographiai igénnyel, — vázlat az csupán, mely a tárgyat szemlél hetővé teszi s igy a földrajzi viszonyok tökéletesebb felfogását megkönnyíti.26) Szólanom kellett volna még a földrajznak azon kezelésmódjáról, melyet a legújabb időben mindenfelé hangoztatnak az összehasonlító módszerről. Ki kellett volna emelnem e tudomány tulajdonképi alapitója Peschel Oszkár érdemeit, s méltányolnom Reclus Illést, a nagy mestert, kinek „La térré“ czimű műve korszakot alkotó jelenség. E szándék kivitele azonban túlvezetne ezen évkönyv körén, s azért annak teljesítése elmarad jövőre. IIVElliálfy József. S6) Rajtomnak itt közlött másolata „czinkograpbia“ uj találmány által lett töbszörösitve, nem tökéletes az azonban annyiban, hogy általa egynéhány név, különösen a hegységekben, elmosódott.
