Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1875

Ritter korszakot alkotó értekezéseiben5) a többi közt a tudományosan kezelt, földrajzról mondja, bogy a föld törvé­nyeinek megismerése iránt magát a földet kell megkérdezni. A természet által rajta emelt emlékművek s azok hieroglyph Írását tekintetbe venni, léirni s annak szerkezetét kibetfizni kell. Felületeit, mélységeit, magasságait mérni, alakjait lé­nyeges jellemük szerint rendezni, minden idők és népek vizsgálóit, sőt a népeket magokat meghallgatni és megérteni kell. Az abból származó és már rég készletben lévő tények háttérbe szorult és elfeledett mennyiségükben, változatosságuk és egységükben egy áttekinthető egészszé rendezendők.6) A földrajz czélja a földnek leírása, de nem önmagára nézve, ha­nem az emberrel s annak tevékenységével viszonyítva. Ez az egészen természetes oka annak, mért nyúl majd minden gya­korlati ismeretek körébe. Ezt neki szemére vetni, annyit je­lent, mint valóját megsemmisíteni. Mig azt kétségbe vonni nem lehet, hogy a hely a legelhatározóbb befolyással bir a természet mind a három országára, a termények előállítása, feldolgozására és elterjesztésére, épen úgy mint az ember testalkata és lelkületére, az emberi fajoknak népekké, álla­mokká lehető vagy tényleg levő egyesülésére; a legelhatározóbb befolyással bir természeti, szellemi és erkölcsi miveltségük siettetése és késleltetésére, — addig számára korlátozottabb tér nem jelölhető ki. Ellenkezőleg úgy kell azt tekintenünk, mint a mely az emberi világ és természet között kapcsúl szolgál.7) Ily értelemben véve a földrajz tulajdonképen az emberi nem hazaisméje, a föld maga annak ne velő ház a. Ily elvek alapján irta Ritter nagy, sajnos egészen be nem fejezett mű­vét: Erdkunde im Yerhältniss zur Geschichte. Ritterrel egyidőben lépett fel a tudományok atyja Hum­boldt, ki buvárlatai által a földrajzot oly nagy mértékben gazdagította, mint eddig más senki. A tömeg emelkedésében, a hegyrendszer kiterjedése és irányában, és viszonyos hely­zetükben vannak uralkodó vonások, melyek a legrégibb idők­től fogva az emberi társadalom állapotára befolyást gyako­!) Carl Ritter. Einleitung zur allgemeinen vergleichenden Geographie, und Abhand­lungen zur Begründung einer mehr wissenschaftlichen Behandlung der Erd­kunde Berlin, 1852. *) Ugyanott 6 1. ') Ritter gegen Lindners Aufassung der Geographie. Guts-Muths Zeitschrift. Juli ISOS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom