Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1875

A) Értekezés.

A földrajz fontossága.

Tanulmány tájékozásul a földrajzi ismeretek mezején.

Nem rég múlt el az az idő, midőn a földrajz minden tudományos felfogást és kezelést nélkülözvén, országok, folyók és városok száraz névjegyzékénél nem volt egyéb. Közkézen forgó legjobbaknak elismert tankönyvek megeléglették például az ilyen kérdéseket: „Minő folyók vannak Portugallban? Hogyan osztatik fel Portugall ? Mily, tartományok vannak Portugallban jelölve ? Mit kell Extremadura tartományban megjegyezni ?“ s e kérdéseknél megeléglették a feleleteket, melyek a nevek száraz elősorolásából állottak. így volt szerkesztve a múlt században Hübner János könyve, mely kime- ritlietlen egymásután jelent meg uj meg uj kiadásokban, s mely több idegen nyelvre is lett leforditva.!)

Nem csoda, ha ilyen felfogás mellett a földrajz elvesztette hitelét, leszállott azon magaslatról, melyre már az ókorban Strabo és Ptolemüus által felküzdte volt magát. Kétségbe lett vonva még az is, hogy a földrajznak az emberi lélek fejlődésére képző ereje lenne. Ily kételyekkel szemben szólalt fel egy melegen tartott beszédében Herder a földrajzi ismeretek fontossága mellett.2) — Föltettem magamban — úgymond — hogy szóljak kelleméről, hasznáról és szükségességéről egy tantárgynak, melyről azt a különös nyilatkozatot hallottam, hogy az ifjúságra nézve száraz. Véleményem szerint e tudomány ép oly száraz, mintha azt

*) K. A. Schmid. Encyklopädie des Gesummten Erziehungs- und Unterrichtswesens II. B. 704 1. Oscar Peschei. Geschichte der Erkunde. München, 1865.6861. 2( J. G. v. Herder. Von der Annehmlichkeit, Nützlichkeit und Nothwendigkeit der* Geographie, 1784. Sämmtliche Werke VII. B. 60 és köv. 1.

1*