Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1872
— 16 szolgálják, de bár hány más hatalmasabb tényezők folytak legyen is be jellemük és szellemük egykori alakulásába, ebből némi részt az itt nyert alapokra visszavinni, — az egyszerű dajkát, mely a zsenge kort hordozá, nem szégyenleni, férfiasán önérzetesek. Kitől is származzék ez elismerés, hanem ha a humánus férfiaktól, kik már feljutottak önfejlődésük elveinek tudatára ? Egyes gynmasiumi tanárnak, csak úgy mint a tudós tanodának egészben véve, képző hatása, azért mert ideális eszközeivel egy majd csak messzebb jövőben gyümölcsözendő tehetség-, érzület- és jellemnek indítja meg és vezérli fejlődését, nemcsak legtöbb kiskorúak, hanem mindazon nagykorúak szemében is kicsinyes, meddő és hálára érdemetlen üzelemnek tűnik fel, kiknek felfogási s érdeklődési körét a közvetlen hasznossági szempontok szűk völgye szegi. És váljon hányadik sejt a szeplőtlen emberszeretetnek a nevelőtanár vallásos kedélyében szövődő müvéhez, mely szerint ő, a mindig éber, az emberiség reményeit őrizve, óva, czélszerün elfoglalva úgy adja át az önnevelésre s önállóbb tanulásra képesített s utalt kornak, bogy sit mens sana in corpore sano ? És ha ez igy irántunk ma, mennyivel inkább igy a múltban elődeink iránt, kik ama szorult legü életoltó falak közt a szív és ész eme szent, mert jövőt adó üzel- jnében, éltük legjavát hamvasztották el, aligha más mint önérzetük által jutalmaztatva. Kiknek is szelleme ma felörvendhet annak láttára, hogy hát lényük megosztott nemesb része nem szűnt meg tanítványai nemes szivekben verni, nemes tényekben hatni. — Az ő nevükben is fogadják tehát a lelkes egykori berény-szarvasi tanulók megtisztelő tényükért abbeli hálás nyilatkozatunkat, hogy őket viszont főgymnasiumunk a maga büszkeségei sorába jegyzi. Miután e napokban, főkint a szarvasi hölgyek e czélra tett aláírásából, a nagyterem díszítése befejeztetett: az itt tartandó közvizsga az uj tanépület ünnepélyes felavatásával fog megnyittatni. Egészben véve gymnasiumi tanításunk igyekezett jelen évben is az egyetemes rendszer ki- vánalmainak kül- és belterjileg lelkiismeretesen eleget tenni, — haladó lépést leginkább avval téve, hogy a mérnöki szabadkézi rajzot az algymnasiumi átalán kötelező órák sorába foglaltuk. A rendes és rendkívüli tanerőknek, melyek az idén működtek, összes Száma 22. a) Rendes tanárok, számszerint 12-en, a tanodái élet körébe vágó oly tevékenységi ágaik meg- jelelésével, melyeket a B) alatt adandó tanterv ki nem tüntet. 1. Benka Gyula, a felgymnasiumhoz csatolt képezde igazgatója, s a zenede vezető tanára. 2. Dlhányi Zsigmond, tápda-felügyelő, főiskolai pénztárnok, az I. oszt. főnöke, a zenede egyik tanára, tanít rajzot is. 3. hicska Dánieh 4. Koren István, a III. oszt. főnöke, a természetrajzi gyűjtemények őre. 5. Lányi Gusztáv, a YI. oszt. főnöke, rajztanoda vezetője és értekezleti jegyző. 6. Mihál fi József az V. oszt. főnöke, földrajzi gyűjtemény-őr, tanács-jegyző, tanít rajzot is. 7. Sarlay János, a YIII. oszt. főnöke, s a természettani szertár őre. 8. Szemián Dániel, a II. oszt. főnöke. 9. Szemián Dénes, a IY. oszt. főnöke. 10. Szendy György, tanít franczia nyelvet és zenét. 11. Tatay István, igazgató. 12. Zsilinszky Mihály, a VII. oszt. főnöke, a könyvtár, pénz- és képgyűjtemény őre, tanít a rajztanodában is, az ifjúsági önképzőkör elnöke. A tanárok irodalmi működését illetőleg, Zsilinszky Mihály elkészítette a Lecky fordítás Il-ik kötetét is; azonkívül németből magyarra fordította a hires Theschedik Sámuel önéletiratdt. b) Rendkívüli és mellék-tanerők, számszerint 10-en, u. m. Vallástanárok: róm kath. ifjak részére t. Dóczy ur, g. keletiek részére t. Davidovics István ur megbízottja, izraeliták részére t. Klein Fülöp h. rabbi ur. Műének és zenetanár : Benka Pál ur. Rajztanár: t. Gajdács Pál segódlelkész ur. Ifjak közül alkalmazott segédek: gymnastika tanításban Beck Ottó és Sarlay Pál VIII. oszt
