Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1868
Szarvas hajdan. I. V alamely város történetének megírásához okvetlenül megkivántatik, hogy bírjunk annak múltjáról szóló oly biztos adatokkal, melyekből nemcsak az tűnjék ki, hogy mily helyet foglalt el szomszédái között, s mi viszontagságokon ment keresztül külsőleg; hanem az is, hogy bensőleg minő fejlődési fokozatokon ment át, minő volt népe vallás és nyelv, erkölcs és szokások tekintetében. Szarvas távolabbi múltjáról, keletkezéséről és fokozatos fejlődéséről még nem lehet „történelmet“ Írni; mert hiányoznak az ahoz szükségelt adatok. Ami volt is, az az alföldre nehezült viharos idők által elsepertetett; s innét van, hogy tanulságos és oknyomozó elbeszélés helyett, meg kell elégednünk azon adatok száraz fölsorolásával, melyek e vidékre, illetőleg városra vonatkozólag a viszontagságos századok törlesztéséiül fenmaradtak. De jóllehet a török világban elpusztult régi Szarvas alapításáról és időnkénti sorsáról alig maradt reánk valami; mindazáltal találkoztak oly lelkesebb férfiak, kik azt a keveset is gondosan kezdték összegyüjtögetni, hogy legalább némi emlék maradjon az utódok számára e hely régiségéről. E tekintetben első hely illeti Markovics Mátyást, ki 1734-től 1761-ig volt szarvasi ev. lelkész. Ennek kéziratban maradt ily czimti munkája : „Commentariolus de Loco, in quo nunc 0 pp id um Szarvas st at“ a mostani, újabb Szarvasra vonatkozólag kétségen kívül becses adatokat foglal magában; de a régi Szarvasról tett fóljegyzései és észrevételei nagyon hiányosak, s nem egyszer elfogultságot tanúsítók. Hellebi’anth János müve, melyet 1822-ben Szarvas százados emlékünnepére irt, s mely külön, és a Tudományos Gyűjtemény ugyanazon évi XI. kötetében szintén megjelent, nem egyéb, mint Markovics naplójának eltorzítása. Palugyairól1) elég lesz annyit mondanom, hogy az ő egyedüli forrása Hellebranth, s előadása csak annyiban külömbözik amattól és Markovicstól, hogy amit azok csak gyanitás- képen mondanak, azt ő már teljes bizonyossággal állítja. Valószinűleg legtöbb becscsel birt volna — legalább az uj Szarvasra nézve — a nagynevű Tessedik Sámuelnek kézirati ily cimü- munkája : „Memorabilia Szarvassiensia, oder Oekonomische Chronik des Mark flekk es Szarvas, nebst stillen Winken für die Güter-Besitz er, für die Landleute, Bürger, Oekononem, Kaufleute, Naturforscher, Reisende, Geographen, Wetterbeobachter, Volks- lehrer, Kirchen und Schulvorsteher, Aerzte und Statistiker, durch Darstellung interessanter Thatsachen in chronologischer Ordnung, pragmatisch bearbeitet, zur Beherzigung für Ungarns ’) Magyarország történeti, földirati s állami legújabb leírása. IV. k. 248—250 11. 1*
