Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1865
Tantárgyak. Bern. Basel. Lucern. Solothurn. Zürich. Winterthur. F rauenfeld. Sz. Gallon. 9 évi tanfolyam. 8 évi tanfolyam. 6 és */2 évi tanfolyam. 6 évi tanf. Vallás. 16 10 16 13 12 10 lOref. 13 kát. 10 óra Héber nyelv. 8 — — — 47. 4 5 3 » Német „ 29 28 28 23 V, 207, oo 1/ / 2 20 14 „ Latin „ 77 67 61 57 487, 48 7, 45 % 38 „ Hörög „ 33 32 25 25 387, 397, 33 27% » Franczia „ 28 25 16 14 197, 17 7, 13 10 „ Történelem. 20 24 25 157. 177, 14 167, 14 „ Földrajz. 12 12 8 4 5 8 5 4 n Mathesis. 33 35 23 247, 24 21 227, 137, « Természettud. 8 6 17 257, 127, 15 10 29 Bölcsészet. — — 7 10 1% 17, — 1 8 „ 1 Ezen táblázat áttekintése által különös eredményekre jutunk. 1. A vallás mindenütt csak egy vagy két órában tanittatik, sőt némely helyen a legfelsőbb osztályokban teljesen kimarad a tantárgyak sorából; nem mintha a vallást nem tartanák szükségesnek, hanem mivel az algymnasiumban szerzett vallásiam ismeret mellett csak a vallásos érzelem költését tartják lényegesnek, mi más tárgyak előadásánál is (mint természetrajz, történelem) elérhető. Tudományosabb buvárlatát a keresztyén hitigazságoknak egyenesen a theolo- giai tanpályának hagyják föl. Ez ellen azonban már komoly hangok emelkedtek, s igy többek közt 1862-ben Bernben ily cimíi röpirat jelent meg: Ü6cr öie Üíotíjuícitbiíjícit bér ©dtubuttg eines djuftíidjen ißrtoatgtjmnaftumS in bér ©dpucij. 2. A héber nyelv némelyeknél 4—5 órában tanittatik kiváló gonddal arra, hogy a zsidó nép vallásos élete megismertessék. Az uj testamentomot Baselbcn eredeti nyelven olvassák. Megjegyzendő azonban, bogy a héber nyelv nem minden tanulóra nézve kötelező. 3. A német nyelv, mint anya nyelv, többnyire 3—3 órában adatik elő hetenkint. 4. Az ókor két classicus nyelvére, mint látjuk, ott is legtöbb idő és gond forditta- tik, különösen pedig a latinra legtöbb Bernben és Lucernben, hol a görög kissé háttérbe szorul. Dr. Húg Tivadar scliaffhauseni tanár egy folyóiratban*) fel is szólal a két nyelv tanításának aránytalansága ellen; szerinte leghelyesebb arány van tartva Zürichben és Winterhurban. 5. A francia nyelv a svájci tanodákra nézve körülbelül oly fontossággal bir, mint hazai viszonyainknál fogva nálunk a német nyelv. Onnan magyarázandó, hogy az kivétel nélkül minden főiskolánál kötelező tantárgynak vétetik. E mellett nagy gond fordittatik az angol és olasz nyelvre is, úgy hogy — bár nem kötelezöleg — nagyobbára azt is tanítják, sőt Sehaffhausenben 12 év óta a tanulók szabadon választhatnak héber és angol nyelv között. A mellett azonban mind a kettőt is tanulhatják. 6. A történelem jellemképzö erejét nem mindenütt látjuk kellőképen méltatva. Két óra hetenkint minekünk semmikép nem látszik elegendőnek arra, hogy a történelemben átnézetet szerezhessen a tanuló, annál inkább, mivel a tanárnak kettős feladata van, t. i. a főbb pontok jó betanítása, s a folyékony, szabad előadásra való szoktatás. Kiemelendőnek vélem itt azt is, hogy az alsóbb osztályokban mindenütt biograpliiákban tanítják a történelmet; csak a felgymnasium- ban követik a systematikus módot fötekintcttel a hazai történelemre. 7. A földrajz, mint a történelemnek nélkülözhetetlen előtárni és segédtudománya, csak az alsóbb osztályokban adatik elő pár órában, és pedig a szükségelt eszközök — mint földgolyók, fali abroszok, relif-táblák stb. — nagy választéka mellett. *) 9ícucő ffí/ívcíjenícfycő Museum, Bern, 1864. ©vjteő 93icvtcljaí)v^cft.
