Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1864
0 Láttáik a közlöttekben, mikép van a porosz gymnasiumok leendő tanárai számára kijelölve a készülődés ösvénye, s ehhez gondoskodva mindennemű anyagi és szellemi eszközökről, szervekről, sőt ösztönzési módokról is. —> Tagadólag azt is megtanultuk, hogy ugyanott a gyakorlat nem szentesit semmi kisérletet, mely oly föltevésből indulna, miszerint azok, kik egyfelől a tudomány szakemberei, másfelől a tudományos képzés végrehaj- tói tartoznak lenni, netán a tudomány-egyetemektől s gymnasiumoktól elszakított külön szemináriumokon lennének — úgyszólván — idomitandók. Lássuk immár, miből áll II. a vizsgálat a tanárságra? Az első rendelet, mely magasabb iskoláknál általános vizsgákat parancsolt a tanári hivatalra, kibocsáttatott 1810-ben. Azonban már azelőtt is vizsgáltattak volt a gymnasiu- mokon alkalmazandó tanárok, amint az egy 1713 okt. 24 és 1718 sept. 30. kelt királyi rendeletből látható. Hosszas volna itt történetileg mind azon phasisokat rajzolni, melyeken ez ügy keresztül ment. Elég az, hogy messze kiható lendületet adtak annak Humboldt Vilmos, Schleiermacher és Siivern. Az 1810. jul. 12-én kelt kibocsátvány, mely a magasabb tanügy jelöltjeinek vizsgálatára vonatkozik, annyiból emlékezetes, hogy a porosz magasabb tanügyben jelezi azon fordulatöt, hol egyházi és világi tanárok különválnak, és hogy ez időponttól fogva a tanári hivatal a theologiai rendtől mind inkább elvonatott. Azonban nehány évtizedek múltával ismét oda törekedtek a tanhatóságok, hogy a magasabb tanügynek theologice képzett tanárjelölteket nyerjenek. A még most is érvényes részletes szabályzat a magasabb tanügy jelöltjei számára 1831. apr. 20-kán bocsáttatott ki. Annak lényeges határozatai következők: A királyi tudományos vizsgálóbizottságok által foganaiba veendő vizsgálatok: 1., vizsgálat pro facilitate docendi, 2, pro loco, 3, pro ascensione, 4, a c o 11 o q u i u m pro r e c t o r a t u. 1. A vizsgálat pro facilitate docendi vonatkozik: a.) nyelvekre u. m. német, hellen, latin, francia és héber nyelvre; b., tanokra melyek következők : mértan, természettan, természetrajz, történelem és földrajz (régészet, mythologia, hellen és latin irodalom története), bölcsészet neveléstan, theologia. Ki magát a vizsgálatra jelenti, tartozik felterjeszteni akademiaképességi bizonyítván yát, valamint az egyetemi pályán megfutott trienniumról szóló oklevelet, végre latin nyelven szerkesztendő ö n életiratát, (curriculum vitae). Alakjára nézve a vizsgálat áll: Írásbeli vizsgálatból, próbaleczkéből és él őszóbeli vizsgálatból. Összefüggő főszakok, melyekben tanári képesség megszerezhető: ajakét régi és a németnyelv; b) m é r- é s természettan, c) történelem és földrajz. A nyerhető bizony itványfokok: a) feltétlen, b) feltétes facultas docendi, (tanítási képesség.) A feltétlen facultas docendival csak az oly jelölt ruházandó fel, a ki kielégítő előadási tehetségen kivül, a gymnasiumi tanitás imént érintett 3 főszakainak legalább egyikéhen annyira hatalmában bírja az anyagot, hogy kellő készülés mellett e tárgyat a két legfelső osztályban sikeresen tanitani képes, a vizsgálat egyéb tárgyaiban pedig annyira otthonos legyen, hogy azok viszonyát egyéb tantárgyakhoz és azoknak viszonyos fontosságát méltányolni, egyúttal a tanulók öszveges művelésére jótékonyan hatni tudjon. Feltétes facultas docendi. A ki a főtárgyakban elegendő ismerettel bir ugyan arra, hogy a felsőbb osztályokban taníthasson, ellenben egy vagy több tárgyakban 2
