Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1861
Közlemények meglátogatott tanitóképezdékről. Rendkívüli tanártársunk Benka Gyula, külföldön híven szemmel tartva a feladatot, melyet neki a hozzá kimenesztett meghívólevél még tavai nyáron kijelelt, a tó'le nemsokára itt elfoglalandó oktatói s nevelői hatástérre nemcsak akadémiák termeiben, hanem semináriumok és gymnásiumok szervezetének és működésének autoptikus tanulmány zásával is tesz előkészületeket. Fölkértem őt minap, kedvezzen nekem és tanártársimnak azzal, hogy levelileg közlendi velünk elébb a semináriumokban, majd a gymnásiumokban gyűjtött tapasztalatait. Irnhol az elsőbbekről szóló közlemény az alább olvasható levélben, melyet e tanodái tudósitvány élén közzétenni azon meggyőződésben tartám jónak, miszerint e levél tartalma nemcsak azoknak kedves, kikhez Íratott, hanem nagy érdekkel fog szólani a nevelés vagy minden esetre e tanoda barátainak tágabb köréhez is. És a tartalom ily közhasznúságára vetett tekintetnél fogva merek, — ámbár a férfi, ki a hazai felsőbb tanpályát már évek előtt végezte, majd húzamosb ideig méltánylás közt nevelőskö- dött, és tavai ilyenkor —■ a békési esperességtől cunctis suffragiis tanárrá választatott, szereti az ő szellemének messzebb célra igyekvését azon szerénységgel jelzeni, hogy neve alá folyvást oda írja a „tanuló“ címet,— merek, mondám, a közlés által sértett szerénység részéről bocsánatra számolni. Szarvason, jun. 11. 1862. T. I I. „Berlin, jun. 6. 1862. Tisztelt Igazgató Ur! A lelkesedést, mellyel legutóbbi levelemben az általam fölkeresett külföldi tanintézetekről általában szóltam, megkülönböztető figyelmére méltatta Igazgató Ur, midőn minap felszólított, hogy ez intézetekről tüzetesebb ismertetéssel szolgáljak. Örömest engedek e felszólításnak, — mely rám nézve megtisztelő bizalom tanújele, — habár igen jól érzem, miszerint több szakavatottságra kellene fektetnem e téren gyűjtött tapasztalatimat, hogy ezek inkább egyetemes mint egyéni érdekűek lehessenek. — Tudom, hogy a nevelés terén a puszta elmélet mily kevés, — a helyes elmélettel párosított gyakorlat mily roppant jelentőséggel bir, — s ha tapasztalatgyűjtésem a gyakorlat emberei előtt hiányosnak látszanék, mentsen ki azon körülmény, hogy eddig leginkább a nevelés elméletével foglalkoztam, mert meggyőződésem, hogy e téren is csak az elmélet lehet célszerű gyakorlatnak helyes alapja. 1 *
