Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1860
dékeivel, nem elég, hogy igy kérdezze ki: „érted-e?“ hanem kérdezni kell tovább: „érzed-e?“ „örülsz-e eme parancsolatnak vagy Ígéretnek?“ „ohajtod-e, hogy így legyen, vagy ne legyen?“ „sokan teljesitik-e ezen parancsolatot ?“ „remélhetnénk e jobb kort, haladást, áldást, boldogságot, ha Urunkat ezen erényében követnök?“ „megközelítettük-e már ezen erény eszményét?“ „heviil-e lelked ama jó mennyei atya iránti hálára, ki rólunk így gondoskodik végtelen szereteténél fogva?“ Figyelembe venné továbbá a gondos tanár az ifjúság átalános gyönyörködését a költészetben s azért figyelmeztetné a serdtiTtebb tanulókat a szentirási költészet felséges egyszerűségére, például az effélékben: „Megszámlálja a csillagok sokaságát és mindeniknek nevet ád.“ Zsolt. 147,4. Ez érdeknek megfelelő' anyagok bőven lelhetők Jézus példabeszédeiben és Jakab levelében, nem különben a jósokban és zsoltárokban. Ámde a vallástanár maga a meggyőződésnek oly mély gyökereivel, az avatottságnak oly biztosságával éljen és honoljon a szentirásban, hogy — dacára a szentirókban kimutatható holmi szám- és kortani, helyirati st. tévéknek, a lényegből csak egy iótát se kényszerüljön föladni a vallási alapirat megtámadóival szemben. Mert tudnia kell, hogy a szentirás szellem, lélek, életkép, a mit szám-, vagy rőf, vagy mérföld szerint nem mérnek, nem Ítélnek; hogy tehát az efféle mértékek itt illetéktelenek, hol „ezer év annyi, mint egy nap“ és viszont. Továbbá az úgynevezett anthropopathiákon és anthromorphismusokon se engedje magát fönakadni: tudván, hogy az isteni férfiak emberekhez csak emberi módon szólhattak és hogy az emberi nyelv az isteniek kifejezésére mindenkor idomtalan eszköz. 2. kor. 3, 6. A mely tanár nem ily nyugott meggyőződéssel függ a szentiratokon, az bizonyos átalattal, kétellyel, habozva, elfogultan és kapkodva fogja a vallástanokat kezelni, s többet árt, mint használ. Úgy vélem, ha körülnézve keresztényeket keresünk, kik az imént szabott mértéket megüssék : ismétlődni fog a jelenet, hogy Diogenes fényes nappal lámpa világ mellett keres embert. Mi hogy evangyelmi egyházunk terén inneniid máskép lehessen: adja az ur különösen azokra kegyelmét, kik hivatvák, köznevelési rendszerünk átalakításával egy uj jobb kort előidézni. líálliel, vallástanár.
