Evangélikus Gimnázium, Szarvas, 1859

Az aldunáig terjedő rónaság közép tengermagassága ennélfogva 288 8 1. s ha a Tiszának középmagasságát az abroszolási hivatal határzatai nyomán Tokaj és 'Titel közt 246 lábnak vesszük, a rónaföld csak 43 lábbal fekszik magasabban a Tisza víztükrénél. Ebből aztán világosan kitűnik, mily roppant nagy lehet a Tisza ártere. Ez Herr ich felügyelő' számítása szerint Ugocs-Verőczétől Titelig 2,766,678 (1200 öles) négyszög holdat foglal el, melyből az újabb Időben foganatba vett szabályozás folytán mintegy 1,700,000 hold az áradás ellen óva van. A 800 □ mérföldnyire terjedő rónán egy pont sincs, mely 100 lábnyival emelkednék a sikföld középmagassága fölé*), csak Kecskemét felé mutatkozik egy nevezetes földduzzadás, mely Földeák közelében éri tetőpontját 475 lábnyi absolut magasságnál.

Tiszán innen a rónaföld átalában oly síma és egyenes, mint egy tábla. Annál feltűnőbb a föld hullámos minősége, mely itt-ott nagyon szembeötlő, ilyen a vidék jelesül Orosháza felé s körűi, hol a Gfyopáros nevű székes tó a hosszúra nyúló földhullámok által képezett medencében elterjed. Nevezetesek továbbá a nagy számban elszórt kupidomu dombok, melyek néhány ölnyire emelkednek a síkság színvonala fölé. Némelyek ez egyenlő idomú dombokat sírhalmoknak tartják, minthogy nem ritkán embercsontok találtatnak belsejükben; mások ellenben régi hadjáratokból származó őrhalmoknak vélik Feltűnő az, hogy e halmok egymástól bizonyos kimért távolságban elhelyezve lenni látszanak. Eddig csak annyi bizonyos, miszerint azok az érintett hullámos földduzzadásokkal semmikép sem függnek össze. A körülmények mind oda mutatnak, mikép e halmok, melyek az ekevasnak tovább-tovább terjedő uralma alatt kevesbülnek, s vesztenek magasságukból, emberkezektől hordattak fel egykoron.

Mi a rónaföld geológiai alkatát illeti, arról csak keveset mondhatunk, miután a föld belseje csak kutak ásása által van megnyitva legfÖlebb 12 ölnyi mélységre. Odáig a rétegek csak úsz- hordta földből állanak, melynek homokos rétegei telvék jelen időben élőkhöz hasonló édesvizi csigákkal és kagylókkal. Az ősi elefánt elmállott csontjai, agyarai és zápfogai a Tisza mentiben fordáinak elő. Folyó nyáron a Szarvashoz közel fekvő Csabacsűdi pusztán Königswarter birtokán közel egymáshoz három kutat ástak mészoltás végett. De miután csak összeszívárgott vizet nyertek, mely azonkívül kesersó tartalmú is vólt, kútfúróval 12 ölnyire hatottak le, forrásvizet keresvén, mely azonban nem mutatkozott. Az átfúrt föld háromféle vízszintesen fekvő réteget mutatott. Mintegy 2 lábnyi hantfbld alatt közel 3 lábnyi vastag homok réteg fekszik, telve éles szélű planorbisok s bulimusokhoz hasonló csigákkal, mikről eddig még nem mondhatni meg, ha fajai jelenleg élő csigákhoz tartoznak-e vagy sem. Szarvas vidékén legalább nem fordulnak elő élőkul. A homok alatt másfél ölnyi vastag agyagrétegre (Seíjm) akadtak, melyben legtisztábban kifejtett 3 — 10 vonalnyi güpszje- gecek beágyalvák**). A fentebb említett homok s a nevezett agyag Szarvas környékén nagyon elterjedtek. A homok némely helyütt több ölnyi vastagságú rétegben fekszik a hantföld alatt. Az agyagot, mely sok meszes részeket vezet, téglaégetésre használják. A tégla különben rósz minőségű, leginkább azért, mert az agyag szinte nyers állapotban dolgoztatik föl. Visszamenvén a csabacsűdi kútra, ezen közönséges agyag alatt egy tömött minőségű kékes agyag (bíauer £cgcl) fekszik, melyen a fúró 12 ölnyi mélységben át nem hatott. A réteg vastagsága ennélfogva tudva nincs.

Nevezetes a Tisza és a Körös mentiben a hantföld, mely legkevesebb 2, de sok helyütt 4 egész 5 lábnyi mélységre lehat s a bőtermést értelmes és gondos eljárásnál több nemzedékekre biztosítja. Belőle az ekével különféle régiségek hozatnak napfényre, jelesül edények, holmi apró tár*) Vidékünkön sokan azt hiszik, miszerint a Csaba és Szarvas közt fekvő N.-kondorosi puszta a világosvári hegygyei egyenlő magasságban fekszik (lásd: Haan Lajos Békés-Csaba mezővárosa hajdan és mostani állapotjáról. N. Várad 1845. 16. lapon). A dolog valósága az, hogy Nagy-Kondoros, Csaba és Szarvas közt a szinvonali különbség nem terjed 3 ölre, ezt bizonyítják a legújabban tett mérések is, melyek csak f. é. nyáron a cs. k. geogr. intézet részéről Grüner őrnagy által vitettek véghez Békés megyében.

**) A csinos güpszjegecek N aumann „Elemente der Mineralogie“ cimü munkájának 32. lapján a 118 számmal jelölt alakot mutatják. Ezen jegecek eddig csak az említett csabacsűdi agyagban találtattak.