Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1941

kát. iskolák főigazgatójának jogköre, s a tanári állásra pályázók kér* vényeit hozzá kell beküldeni és ő adja ki a kinevezési okiratot. E rendelet módosítja a tanárok fegyelmi ügyeinek lefolytatását, s kimondja, hogy a szolgatartást és a fűtést a főkormányszék által a tanulókra kirótt tandíjból kell fedezni, s ha ez nem volna elég, a hiányt a városi pénztárnak kell pótolnia. Az iskola főhatósága az erdélyi püspök. A városi tanács elfogadta e módosításokat és erről értesítette a főkormányszéket. 1862 május 19 én az erdélyi kir. fökormányszék értesítette a várost, hogy Őfelsége a május 7-én kelt 1744. udv. sz. a. kelt rendeletében engedé'yezte az említett középiskola visszaállítását. Az 1862. év őszén az algimnázium 2 tanárral kezdte meg működését, s mire mind a 4 osztályt beállították, akkor Lukácsi Kristóf igazgatón kívül még 5 tanár működik, és pedig: Czetz Gergely, Bárány Lukács, Csákány Adeodat, Szongott Kristóf és Esztegár László.

1865 júliusában a városban nagy tűzvész pusztított, amelynek áldozata lett a gimnázium épülete is, úgyhogy az 1865 66. tanévben az előadásokat egy bérelt helyiségben kezdték meg. Csak nov. 1-én költözött vissza az iskola a városi tanács által teljesen újjá építtetett iskolahelyiségbe. 1867-ben behozták a szaktanítás helyett az osztálytanítást. Az iskola 1869 május elején kezdi alkalmazni az ugyanazon év április 4 én közzétett »gymnasiumi rendtartás és fegyelem« c. szabályzatot. Ugyanezen évben Erdélyben is felállítják a főigazgatóságot. Erről a magyar kormány által kinevezett főigazgató (Páll Sándor) értesíti az iskola igazgatóságát, s kijelenti, hogy »hivatalát a különböző hitfelekezetek eddig is gyakorolt önkormányzati joguk teljes épség- és tiszteletben tartása mellett kívánja folytatni*. Nem sokkal ezután a főigazgató felhívta a város figyelmét arra a körülményre, hogy a nehéz és sok fáradságot igénylő tanár-hivatás teljesítéséért kevés az évi 400 forintot kitevő fizetés, s kéri, hogy a drágaságnak megfelelően, emelje fel a tanárok illetményét. A városi tanács e kérésnek elegett is tett, s a tanári fizetést évi 500 írtra emelte fel, s behozta a korpótlékot is, olyképen, hogy a 15 éves tanár 50 frt. és a 25 éves pedig évi 100 forint pótlékot kapjon. Ezen összegek kiutalására a tanács 1869 okt. 20-án engedélyt kért a Belügyminisztériumtól, amely ezt dec. hó 12-én a 2310. sz. leiratában meg is adta. Majd intézkedés történik a tanárok és özvegyeik nyugdíjáról is. Mint érdekes dolgot említem meg, hogy 1870-ben 2 tanár vett részt Pesten egy háromhetes gyorsírási tanfolyamon. Ezek közül Bárány Lukács később le is tette a vizsgát a gyorsírásból.

A V. K. M. 1870. okt. 28.-i 24.441. sz. rendelet értelmében a tanárok a felnőtteknek iskolánkivüli tanításával is foglalkoztak. Az 1871/72. tanévtől kezdve, a tanítás az 1871 szept. 18-án kiadott tanterv szerint folyt. 1874 február 1-én tartotta meg a tanári testület az első »módszertani« értekezletet.